130 éve állt meg a vonat, amely elindította a magyar festészet legnagyobb forradalmát

    2026.04.19.   Posted in index.hu

Szombaton, 2026. április 18-án a nagyváradi püspöki palotában megnyitották a Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című grandiózus kiállítást. A tárlaton 41 festményt csodálhat meg a közönség az utolsó 150 év legnagobb hatású honi festőiskolájának pazar darabjai közül, Ferenczy Károly műveitől Czóbel Béla egyik, ritkán látott csendéletéig. Helyszíni riport a Körös-parti Párizsból.

„Amikor Hollósy Simon és tanítványai 1896. májusában megkezdték nagybányai nyári festőtáborukat, talán még ők sem sejtették, hogy ez az erdélyi bányaváros egy úticélból sokuknak tényleges és végleges otthonává válik, és Nagybánya a magyar képzőművészet szent földje lesz. Vagy nyugodtan egybe is írhatjuk, így, nagybetűvel: Szentföldje – fogalmazott beszédében Vigh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese szombaton a Nagybányai remekművek című kiállítás megnyitóján, a nagyváradi püspöki palotában. 

Az 1890-es évek alapítói, akik nem véletlenül nevezték magukat alapító atyáknak, az 1910-es évek neós úttörői, akik az expresszionizmus és a kubizmus új formáit honosították meg, az 1920-as évek fiataljai, akik a klasszikus rendet keresték, és az 1930-as és 1940-es évek nemzedéke, akik a tradíciót és a tiszta természeti élményét fedezték fel újra. Nyugodtan kijelenthetjük: ha nincs Nagybánya, az egész modern magyar művészet másképpen alakult volna.

 

Nagybányán másképp fütyül a rigó 

És ebben nincs semmi túlzás. Nyaranta általában hatvan-hetven festő dolgozott Nagybányán, de a múlt század húszas éveiben előfordult, hogy egyszerre legalább 150 festőnövendék tanult a nagybányai szabadiskolában. 

A századforduló éveiben egymást inspirálva dolgoztak itt a modern magyar festészet olyan óriásai, mint

  • Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly (akinek két pompás festményét láthatjuk a püspöki palotában két hónapon át tartó kiállításon), Thorma János és Iványi-Grünwald Béla.

A magyar művészettörténet egyik alaptézise, hogy a modern magyar festészet Nagybányán született meg. De vajon miért pont itt, ebben a máramarosi bányászvárosban? Kellettek a szerencsés körülmények is, hiszen Hollósynak két nagybányai tanítványa is volt Réti István és Thorma János személyében. De csak ez kevés lett volna, ha Nagybánya nem olyan, amilyen. Ahogyan az egyik, állandóan itt élő mester, Mikola András megfogalmazta:

Nagybányán másképp fütyül a rigó.

És tényleg, ott másképp fodrozódnak a felhők, máshogy kékek a távoli hegyek, és másképp zöldell a fű. Strebeli Róbert, a Nagybányai Művészeti Központ (Megyei Művészeti Múzeum) igazgatója, a város szülöttje, a tőről metszett lokálpatrióta – akivel már 2023 novemberében, a marosvásárhelyi Várgalériában tartott kiállítás megnyitóján is készített interjút az Index – átszellemült arccal magyarázta lapunknak:

Nagybányán a város lakosainak kilencven százaléka a bányászatból, az aranybányából élt. Reggel leszálltak a föld alá, és este feljöttek. A napot, Isten szabad egét sohasem látták. Ha csak nem Iványi-Günwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Czóbel Béla és a többi mester élénk színekkel megfestett képein. A nagybányai iskola, Lyka Károly művészettörténész szavaival, a napsugár diadalmas bevonulása. Ezért volt olyan fontos a nagybányaiaknak a képzőművészet, és fontos ma is, amikor a bánya már lassan húsz éve bezárt.

Itt a 130. évforduló!

És ezért mozgatott meg Strebeli Robi  – mert nekünk most már csak Robi maradt ez a fantasztikus ember – minden követ a hamarosan megnyíló Nagybánya 130 című kiállítás tető alá hozásáért. 

2026. május 6-án, déli tizenkét órakor nyitjuk meg Nagybányán a kiállításunkat, percre pontosan 130 évvel azok után, hogy Hollósy Simon és barátai leszálltak a vonatról a nagybányai vasútállomáson, hogy létrehozzák a művésztelepet. És a 130-as szám bűvöletében 130 képet állítunk ki az itteni művészek alkotásaiból. Amely festményeket ugyanúgy magángyűjtők kollekcióiból kapunk kölcsön a tárlatra, mint itt, Nagyváradon.

De ez még a jövő zenéje, szombaton Nagyváradon nyílt kiállítás, és ez Korani Eleni, a budapesti Ernst Galéria társtulajdonosa érdeme. Eleni ugyanúgy ennek a tárlatnak a kurátora, ahogy a marosvásárhelyinek és a szabadkainak is ő volt. (Mellesleg Soós Zoltán, Marosvásárhely művészetbarát polgármestere is megjelent a megnyitón Böcskei László nagyváradi megyés püspök társaságában.) A műgyűjtő és galerista épphogy hazaérkezett Párizsból, ahol Ferenczy Károly műveit bemutató kiállítás nyílt hétfőn a budapesti Szépművészeti Múzeum rendezésében, és amelynek anyagához ő maga is adott néhány Ferenczy-képet. 

Nagybánya, Marosvásárhely, Szabadka, Nagyvárad

„Mérföldkő ez a kiállítás” – mondta Korani Eleni az Indexnek. – „Először nyílik olyan tárlat, amelyben a kiállított művek nemcsak magyarországi, de nyugat-európai magángyűjteményekből is érkeznek. Privát kollekciók féltve őrzött darabjait válogattam, olyanokat is, amelyeket évtizedek óta nem láthatott a közönség. 2023-ban Nagybányán indítottunk a sorozatunkat, amit akár road show-nak is nevezhetünk, majd Marosvásárhely és Szabadka után érkeztünk el Nagyváradra. Minden kiállításon törekedtem arra, hogy egy-egy alkotó külön hangsúlyt kapjon. A mostani tárlaton bemutatott 41 festményből 22 először szerepel ezen a vándorkiállításon. Itt most a koncepcióm a következő:

hogyan hatott Párizs a nagybányai alkotókra, és ők hogyan vitték tovább Nagybánya szellemiségét, bárhol is jártak később a nagyvilágban.”

Itt a püspöki palotában az iskolaalapító Iványi-Grünwald Bélának öt főművét mutatják be. Az Akt papagájjal legutóbb huszonegy éve volt látható Franciaországban. A Csendélet orgonával című, 1909 körül megfestett, harsány színekkel pompázó darab pedig mintha egy francia fauve festmény lenne. Most először szerepel kiállításon. És Tihanyi Lajos nemrégiben felfedezett remeke, a Nagybányai piac is most először kerül bemutatásra a határon túl. Ahogy Ziffer Sándor két nagyszerű képe, a Karosszékben ülő hölgy és a Kilátás az István toronyból is. 

A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállítás kuriózuma Czóbel Béla 1907-ben Párizsban festett fauve Csendélete, amely legutóbb 2013-ban volt látható a Musée D’Orsay Allegro Barbaro kiállításán.

Ez annyiban is kuriózum, hogy úgymond kétoldalas, mert a hátoldalán, a fonákján egy párizsi kabaré jelenete látható.

Ha úgy tetszik: two in one.

És miért pont most és ide kölcsönözte az inkognitóját megőrizni kívánó tulajdonos? Mert innen, Nagyváradról származott el.

Szóval, Ady Endre városa, a magyar szecesszió egyik szülőhelye, amelyet egy közelmúltbeli felmérés a földkerekség 23, legszebb szecessziós műemlékekkel rendelkező városa közé sorolt, két hónapon át várja ezzel a káprázatos tárlattal a nagybányai iskola szerelmeseit.

Írta az index.hu