Magyarország népe tizenhat hosszú év után leváltotta a Fideszt. A Tisza Párt 3,1 millió szavazatot, az összes voks 52 százalékát megszerezte, és a 39 százalékot elérő Fideszre ráomlott a győztes javára torzító választási rendszer, amelyet saját maga alkotott meg: a Tisza nem egyszerűen nyert, stabil kétharmados többséggel veheti át a kormányzást, a 141 mandátum több, mint amit a törvényhozás 199 fősre szűkítése óta bárkinek is sikerült szereznie. A parlament alakuló ülését május 9-én tarthatják meg, Magyar Pétert már aznap megválaszthatják miniszterelnöknek, nem sokkal később a kormánya is elkezdhet dolgozni.

Lesz feladatuk bőséggel. Már csak a gazdaságban is, hiszen a Fidesz rettenetes helyzetben adja át az államkasszát, gyorsan kell majd nehéz döntéseket meghozni. Magyar Péter azt egy nappal a győzelme után elmondta, hogy a jegybanki függetlenséget tiszteletben tartja, az uniós pénzek hazahozataláról tárgyal, később pedig találkozott Hernádi Zsolt Mol-vezérrel, akivel megbeszélték, hogy marad a benzin védettnek nevezett ára, az olajcég pedig csak a harmadik negyedévben fizethet majd osztalékot (ami azért fontos, mert ebből 25 milliárdot kapna az MCC). Kármán András, a Tisza gazdasági szakértője pedig azt ígérte: 2030-ra megteremtenék az euró bevezetésének a feltételeit.

Elemzők szerint abban nem érdemes reménykedni, hogy idén nagy növekedés indulna be, a brutális hiánnyal kell kezdeni valamit, és persze felpörgetni a fogyasztást, mert enélkül évi 1500 milliárd forint kiesést is okozhat az adócsomag. Ahogy azzal is, hogy soha nem látott mélységben vannak az ország üzemanyag-tartalékai – igaz, az ukrán elnök megüzente, hogy tartják az április végi határidőt, amikor újraindulhat a szállítás a Barátság vezetéken.

Nagyon-nagyon rövid távon is rengeteg későbbi ügyet eldöntő kérdés lehet az, hogy a következő kormányunk mire megy az EU-pénzekkel, valamint hogy mennyire sikerül meggyőznie a hitelminősítőket és befektetőket arról, hogy képes kezelni a válságot. A forint már a választás estéjén hatalmasat erősödött és utána is maradt egy viszonylag stabil szinten, a hét utolsó munkaóráiban pedig meglódult és négyéves csúcsra ugrott – Zsiday Viktor szerint leginkább azért, mert van remény, hogy hamarosan az euró vegye át a helyét –, de sok munka kell még, hogy a befektetői öröm ne legyen múlandó.

Két nappal a választás után Magyar Péter már a befagyasztott EU-forrásokról tárgyalt Ursula von der Leyennel – aki már a választás másnapján elmondta, az unió készen áll arra, hogy gyorsan előrelépjen a befagyasztott források kérdésében – majd pénteken-szombaton folytatódtak az egyeztetések az unió és a Tisza vezetői között. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy számol, ha sikerülne megegyezni, az már az idei második félévben érzékelhető növekedést hozna. Hegedűs Dániel, az Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese azt mondta podcastunkban: már akkor is jöhetnek a pénzek, ha csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Van ráadásul egy mentőöv, amelyet a Fidesz nem használt ki, de a Tisza megteheti.

A Fitch figyelmeztette a leendő kormányt: a makrogazdaságban és a közfinanszírozásban is komoly kihívások állnak előttük. A Standard&Poor’s azt írta, egy hitelminősítői döntéshez még nem lát tisztán, a Moody’s viszont pozitív fejleményként értékeli a kormányváltást.

Egész mostanáig a következő kormányról volt szó, de nem szabad elfeledkezni az eddig hatalmon lévőkről sem – akiknek a kampányáról a legszebb átadóünnepségek összeállításával emlékeztünk meg, de azért bőven kell komoly dolgokról is írni. A tőzsdei NER-es cégek árfolyama hétfőn zuhanni kezdett, majd kicsit visszakapaszkodott. A Tisza Párt megkapta az esélyt, hogy összedöntse a korrupciós hálózatok rendszerét, a szakemberek ebben már rövid távon változásra számítanak, mert a Tiszának a hitelessége porladhat el, ha nem tisztul a közélet. Számításaink szerint 6-7 ezer forint vagyon lehet a Fidesz holdudvaránál, ezt viszont gyors ütemben porlaszthatja el az új kétharmad. A NER hátországából megszólalt Matolcsy Ádám: ő nem vett részt az MNB-alapítvány ügyeiben.

Nem csak ők pakolnak, búcsút vehetünk Nagy Mártontól is. A távozó nemzetgazdasági miniszter pedig még elmondta a vereség után, hogy szerinte nem voltak az előrejelzései elrugaszkodottak a valóságtól (de, azok voltak), majd péntekre már csak a stábja jelentette be, hogy visszavonult a politikától. Az egykori miniszter életműve akkora, hogy arról külön cikkben emlékeztünk meg – most végre lesz ideje elolvasni a Közgazdaságtan tökfejeknek kiadványt.

Az állami média számára az pedig csak a kezdet lehet, ha Magyar Péter betartva az ígéretét felfüggeszti a hírszolgáltatásukat, amíg nem tudják a függetlenséget biztosítani: az eddigi évi 150 milliárd forint nélkül keményebb lehet a piaci valóság. Még rosszabbul járt a Fidesz trollfarmját üzemeltető cég, onnan már mostanra több tucat alkalmazottat küldtek el. A Mészáros Csoport megírta, hogy ők hosszú távú értékteremtésben gondolkoznak, bezzeg a Bayer Construct vezetője, Balázs Attila bocsánatot kért, amiért a választás előtt a Fideszre szavazásra szólította fel a dolgozóit.

A hét képe: a Fidesz vezetői távoznak az eredményváróról

Valamelyest fellélegezhetnek az önkormányzatok is. Szolnok polgármestere bejelentette, hogy a városa nem fizeti be a szolidaritási adót az új kormány megalakulásáig, és követte Nagykanizsa, Szentes, Ajka, Orosháza, Pestszentlőrinc, valamint Hódmezővásárhely is. Budapest vagyonát ellenben a városvezetés akaratán kívül inkasszózza az Államkincstár, Karácsony Gergely főpolgármester levélben szólította fel a kincstár vezetőjét, hogy ezt 60 napra függessze fel. A városvezetők elvárásait Csőzik László érdi polgármester összegezte úgy: alapvető, hogy a pénzek nagyobb része helyben maradjon.

Sok más szakértő véleményét is kikértük a kormányváltásról. Király Júlia volt MNB-alelnök arról beszélt, a fideszes pénzszórás kiiktatásával évi 1000-3000 milliárd forintot megtakaríthat az ország, Petschig Mária Zita a Pénzügykutatótól pedig arról beszélt, az EU vezetői látják, most segíteniük kell. Katona Tamás egykori KSH-elnök úgy látja, itt az idő a minimálbér adójának csökkentésére és néhány szociális támogatás emelésére. Jaksity György közgazdász arra figyelmeztetett, mivel most nagyon népszerű a Tisza Párt, most kell mérlegelni az olyan intézkedéseket, amelyek népszerűségvesztést okozhatnak, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke pedig elmondta, azért szurkol, hogy ne érzelmi alapú döntések szülessenek. Balogh Petya startupper azt kérte, legyen vége a direkt állami osztogatásnak, Felcsuti Péter közgazdász pedig azt emelte ki, hogy a kétharmad birtokában nem csak sokat lehet, hanem sokat kell is csinálni. Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezérigazgatója közölte, hogy egyetért a vagyonadó elvével, de a vagyonadó átgondolásáról és a bankokkal történő kiegyezésről beszélt Karagich István, a Blochamps Capital vezetője is. Simor András volt jegybankelnök pedig azt írta: ezúttal nem akut pénzügyi krízissel szembesül az ország, hanem krónikus növekedési, versenyképességi, bizalmi és morális válsággal, amely tartós lemaradással fenyeget.

Kicsit nehéz egy ilyen hét végén belegondolnunk, de történtek események mostanában Magyarország határain túl is. Irán partjainál a Hormuzi-szorost ezúttal épp az amerikaiak zárták le, az olajár erre újra fölfelé indult. Aztán Izrael és Libanon között tíznapos tűzszünet lépett életbe, Irán pedig a maga részéről megnyitotta a szorost, de az USA ennek ellenére az irániakra fenntartotta a saját blokádját, a totális kiszámíthatatlanság jegyében.

A helyzettel Oroszország járt jól rövid távon, de a pénzeső hamar elapadhat. A világ gazdasága pedig pórul járhat, mert az eszkaláció eddig sem működött, Irán viszont még több fájdalmat okozhat.

Történnek céges események is: összeolvad Magyarország két vezető magánegészségügyi szolgáltatója, a Medicare és az Affidea. Az ügyletet még múlt héten jelentették be, a Gazdasági Versenyhivatal már ezen a héten ki is adta a hatósági bizonyítványt.

Az összeolvadás azért is érthető lépés, mert a magánegészségügy az állami rendszert gyötrő számos probléma ellenére sincs könnyű helyzetben, a nagyobb szereplők, illetve a „specialisták”, az egyes részterületekre koncentráló szolgáltatók lehetnek előnyben – mondta Szentirmai Gábor, a Heal Partners igazgatója. Sok múlik aztán azon, hogyan alakul az állami egészségügy helyzete és az állami rendszer magánegészségügyhöz fűződő viszonya.

A várakozásokat meghaladóan mozgalmas 2025 után 2026 nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb év lehet a lakáspiacon. A kínálati oldal felzárkózhat a megugró kereslethez, a vásárlókat óvatosságra inti az utóbbi évek inflációja – értékelt Valkó Dávid, az OTP vezető ingatlanpiaci elemzője. A Duna House is arról számolt be: a beruházók már reagálnak a kereslet növekedésére.

A szakértők szerint idén főleg vidéken lesz érdemes kifacsarni az Otthon Start programból, amit csak lehet. A lakásvásárlásra adott kedvezményes hitel mellékhatásaként eközben a bérleti díjak kevésbé nőnek, így a befektetők inkább a felújítandó lakások gyors megforgatásában gondolkoznak.

Nyitóképünkön: Örömünnep a választás éjszakáján Budapesten Fotó: Cabrera Martin