A törvény sérti az uniós jogot, mivel megbélyegzi a szexuális kisebbségekhez tartozókat, mivel kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekinti őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére – közölte a bíróság.
Az ítélet értelmében a bíróság úgy látja: a médiában és reklámokban megjelenő, a nemi identitással kapcsolatos tartalmak korlátozása nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal.
Emellett kifogásolta a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartásának egyes elemeit is, amelyeket szintén ellentétesnek talált az uniós joggal. Az uniós bíróság szerint a kereset valamennyi jogalapnál megalapozott. A törvény azon vonatkozásai, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás megjelenítésének vagy népszerűsítésének kritériumán alapulnak, azon az előfeltevésen nyugszanak, hogy minden ilyen jellegű megjelenítés vagy népszerűsítés, függetlenül a konkrét tartalomtól, alkalmas arra, hogy sértse a gyerek mindenek felett álló érdekét. Az ilyen megközelítés bizonyos nemi identitások és szexuális irányultságok előnyben részesítését jelenti másokkal szemben, ezáltal megbélyegezve egyeseket – tudatta a szervezet.
Hangsúlyozták azt is, hogy a módosítások megbélyegzik és marginalizálják a nem ciszgender – köztük a transznemű –, vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. A módosító törvény címe ráadásul összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti a megbélyegzést, és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben – közölte a bíróság.
Az EUB tudatta: a módosítások sértik az alapvető jogokat, ezért nem igazolhatók a Magyarország által hangoztatott célokkal, nevezetesen a gyermek mindenek felett álló érdekének előmozdításával, illetve a szülők azon jogával, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.
Magyarország megsértette az emberi méltósághoz való jogot azokkal a rendelkezésekkel, amelyek olyan médiatartalmakra irányulnak, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik. A rendelkezések olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékeit – írták.
Brüsszel régóta támadja a magyar álláspontot
Az eljárást még 2021-ben indította az Európai Bizottság, amely szerint a magyar jogszabály több területen is sérti az uniós kötelezettségeket. A Bizottság álláspontja alapján a törvény nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseivel ellentétes, hanem a szolgáltatások szabad áramlását és az adatvédelmi szabályokat is érinti.
A perhez számos tagállam is csatlakozott, ami jól mutatja az ügy politikai és jogi súlyát az Európai Unióban. A mostani ítélet nyomán Magyarországnak módosítania kell a vitatott rendelkezéseket, ellenkező esetben további eljárás és akár pénzügyi szankciók is következhetnek.
Írta az origo.hu
