Az Utopia Planitia egy hatalmas, nagyjából 3300 kilométer széles síkság a Mars felszínén. Ebben a kráterben terül el az a feketés vidék, amelyet a NASA Viking szondái először 1976-ban örökítettek meg. Bár a szakértők nagyjából tudják, miből áll ez a terület, a fokozatos növekedése továbbra is megoldatlan rejtély – írja a Live Science.
Fotó: ESA/DLR/FU Berlin
Folyamatosan hízik a Mars sötét foltja
A marsi sötét folt valójában vulkáni anyagokból áll: több millió éves kitörésekből maradt kőzetek, például olivin és piroxén, valamint sötét hamu borítja. Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondájának 2024-es képei szerint az alakzat egyre nagyobb területet hódít el a környezetétől.
A mérések alapján a déli határa már legalább 320 kilométerrel mozdult el, ami azt jelenti, hogy a folt évente átlagosan 6,5 kilométert halad előre.
A szél formálja a tájat
A kutatók meggyőződése, hogy a változás a marsi szelekhez köthető, amelyek felkavarják a felszíni port. Jelenleg két lehetséges magyarázatot vizsgálnak:
- vagy a szél hordja szét a sötét vulkáni anyagot,
- vagy a területet korábban takaró világosabb por fúvódik le róla.
Azt azonban egyelőre nem tudni, melyik folyamat zajlik valójában.
Az Utopia Planitia jelentősége
Ez a vidék az elmúlt fél évszázadban az űrkutatás egyik legfontosabb helyszíne volt. 1976-ban a Viking-2 landolt itt biológiai kísérletek elvégzésére , 2021-ben pedig a kínai Zhurong marsjáró érkezett a síkságra. A kínai kutatók az adatok alapján úgy sejtik, hogy a területet egykor a bolygó egyik legnagyobb óceánja borította, és sikerült feltérképezniük az egykori partvonalat is. A térségben talált hatalmas repedések és a felszín alatti jégkészletek a bolygó múltjáról és a földönkívüli élet lehetőségéről is fontos információkat rejthetnek.
Írta az origo.hu
