Az Egyenes beszéd című műsorban beszélt a paksi bővítés jövőjéről Aszódi Attila, aki szerint Magyarország számára továbbra is alapvető érdek, hogy a Paks II atomprojekt megvalósuljon, ugyanakkor a beruházás körül egyre több a politikai és gazdasági bizonytalanság.
Atomtudós: az orosz kivonulás nem érdeke Moszkvának
A szakértő úgy fogalmazott, ha ma kellene „tétet tenni”, arra számítana, hogy a beruházás folytatódik. Indoklása szerint az ország energiamixe szempontjából elengedhetetlen a nukleáris kapacitás, ráadásul a projekt már túl van a legnehezebb szakaszon, hiszen megszerezte a szükséges uniós engedélyeket, és az építkezés is elindult. Ugyanakkor érthetőnek nevezte, hogy egy új kormány felülvizsgálja a szerződéseket és a projekt állapotát, különösen annak fényében, hogy az Európai Bíróság megsemmisítette az állami támogatási konstrukció korábbi jóváhagyását, így a kérdés újra napirendre kerül Brüsszelben.
A műsorban szóba kerültek Magyar Péter kijelentései is, aki az eddigi információi alapján túlzottnak nevezte az atomos beruházás költségeit, és a szerződések újratárgyalását, sőt akár felbontását is kilátásba helyezte. Aszódi ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, mintegy 12 milliárd eurós ár nem számít kirívónak nemzetközi összehasonlításban. Példaként a brit Hinkley Point C erőművet hozta fel, amelynél magasabb fajlagos költségek mellett kötöttek szerződést. Hozzátette, a jelenlegi megállapodás szerint az áremelkedés kockázatát az orosz fél viseli, így bármilyen módosítás új jogi és uniós eljárásokat is maga után vonhat.
Arra a kérdésre, hogy leállítható-e a beruházás, a professzor azt mondta, műszakilag igen, de a valódi kérdés az, hogy ez gazdaságilag megéri-e.
Szerinte Magyarországnak szüksége van a stabil, kiszámítható áramtermelésre, különösen egy olyan környezetben, ahol a földgáz ára erősen ingadozik, és közvetlenül meghatározza az áram árát is.
Úgy véli, ha az ország tartósan fosszilis alapú termelésre támaszkodna, az komoly versenyképességi hátrányt okozna.
Drámaian lassú a projekt menete
Aszódi Attila ugyanakkor kritikusan beszélt a projekt előrehaladásáról, és jelentős csúszásról beszélt. Emlékeztetett, hogy az eredeti tervek szerint a blokkoknak már 2025–2026 körül üzembe kellett volna állniuk. Értelmezése szerint Orbán Viktor azon kijelentése, miszerint Paks II elmaradása a kormány egyik legnagyobb kudarca, valójában burkolt üzenet az orosz kivitelező felé, amely nem biztosította a megfelelő erőforrásokat a haladáshoz.
Az orosz reakciók kapcsán, amelyek szerint a Roszatom akár el is hagyhatja Magyarországot, a szakértő úgy vélte, ez inkább bizonytalanságot és nyomásgyakorlást jelez. Szerinte az orosz félnek nem érdeke a kivonulás, hiszen jelentős pénzügyi és mérnöki erőforrásokat fektetett már a projektbe, ugyanakkor a háború óta csökkent a beruházás stratégiai jelentősége számukra. Hozzátette, a projekt valójában Magyarországnak fontosabb, mivel az ország energiaellátása szempontjából kulcsszerepet játszik.
A lehetséges alternatívákról szólva Aszódi azt mondta, korlátozott a mozgástér, mivel a főberendezések gyártása az orosz technológiához kötődik, és az előkészített építési struktúra sem teszi lehetővé más típusú reaktor egyszerű beillesztését. Bár több európai vállalat is részt vesz a projektben, a teljes kiváltás nem tűnik reális opciónak.
Paks II. munkagödre
A professzor végül arra figyelmeztetett, hogy az idő is sürget, mivel a már kiásott munkagödör állapota folyamatosan romlik, ha nem folytatódik az építkezés. Szerinte ezért rövid időn belül stratégiai döntést kell hozni a projekt sorsáról, hogy az eddig elvégzett munka ne vesszen kárba.
Cikkajánló
Írta az atv.hu
