Gyermekek százezrei élnek súlyos nélkülözésben Magyarországon, közülük rengetegen „láthatatlanok” a gyermekvédelmi rendszer számára – utóbbi helyzetének rendezése a Tisza kormány fontos vállalásai között is szerepel.
Az ATV Start vendége Ivány Borbála volt, a Helsinki Bizottság ügyvédje és a Falakon Túl munkacsoport tagja a gyermekvédelmi rendszer komoly problémáiról számolt be, és az ennek kapcsán megfogalmazott, öt javaslatból álló reformcsomagot mutatta be.
A javaslatokat a választás előtt a Tisza Párthoz is eljuttatták, ebben szerepel az alapellátás megerősítése, a szakemberek megtartása és támogatása, a gyerekek valódi jogvédelmének megerősítése, a független monitoring és a külső kontroll visszaépítése, illetve a gyerekbarát rendészeti és igazságszolgáltatási működés kialakítása.
Ivány Borbála elmondta, hogy a gyermekvédelem kapcsán kirobbanó botrányok indították el a kezdeményezést. Kiemelte, hogy a rendszer átvilágítása elengedhetetlen, melyben a kormány felelősségét is lényegesnek tartják.
A munkacsoportban gyermekvédelmi szakemberek, korábbi áldozatok, igazságszolgáltatásban és büntetés-végrehajtásban dolgozók is részt vesznek. Meglátásuk szerint egy ideális rendszerben szakmán belül lehetne kezelni a problémákat, Magyarországon azonban ez a politikai térbe került, melynek jelentős társadalmi visszhangja is volt.
Hozzátette, a reformcsomag egy látlelet, amivel még sok munka van, ugyanakkor rendszerszintű változtatások szükségességére mutat rá, melynek kapcsán a politikai elhatározások és döntések is elengedhetetlenek.
Ivány Borbála szerint az új kormányzat részéről az első és legfontosabb lépés a szakemberek felé történő nyitás lehet: „látjuk, hogy itt vagytok, gyertek, beszéljük meg együtt – ez már egy olyan bizalmi jel lenne, amiből el lehetne indulni és amire lehetne stratégiát építeni” – fogalmazott.
„Kivéreztetett ez a rendszer, kevés az erőforrás és ezért sokszor a legegyszerűbb helyzeteket próbálják a szakemberek nem létező támogatásokkal és forrásokkal megoldani, és igen sokszor a szegénység veszi át a valós veszélyeztetettségnek a szerepét abban a tekintetben, hogy ki kerül be az alapellátásba, majd ott nagyon nehezen tudnak valódi támogatást nyújtani” – tette hozzá.
„Ez volt a szakemberek megállapítása, hogy itt kezdődik az egész – ha lenne egy jól működő alapellátás, ahol a gyerek még otthon van a családjával, nem kerülne át a szakellátásba, majd a javítóintézetbe, aztán a börtönbe. A Helsinki Bizottságnál nagyon sokszor látom ezt az ívet, hogy hogyan kerül át valaki egyik rendszerből a másikba, érdemi segítséget nagyon kevésszer kapnak.”
Írta az atv.hu
