Vita a „műszaki hibákról”
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha többször is hangsúlyozta, hogy az orosz támadások okozták a problémát, és visszautasította a politikai motiváció vádját. Ezzel szemben műholdfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a csővezeték maga nem sérült meg olyan mértékben, ami indokolta volna a teljes leállást. A magyar kormány vizsgálóbizottságot is indított, ám az ukrán fél nem működött együtt: a delegációt nem ismerték el hivatalos küldöttségként, és nem engedték helyszíni vizsgálatra.
Brüsszel részéről érkező próbálkozások is eredménytelenek maradtak, habár Orbán Viktor következetesen állította, hogy ezek pusztán lászatintézkedések voltak, Brüsszel és Kijev a színfalak mögött összejátszottak azért, hogy nyomást gyakorolhassanak a magyar kormányra.
Hirtelen lett megoldás
A fordulat a választás után következett be: Ukrajna jelezte, hogy április végére újraindulhat a szállítás, majd rövid időn belül már konkrét dátumot is meg tudott adni. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert korábban még hosszabb helyreállítási folyamatról beszéltek. A magyar álláspont szerint mindez azt erősíti, hogy a leállítás mögött politikai szándék állhatott, és az időzítés nem véletlen. Az ügy így túlmutat egy energetikai problémán: a kérdés az, hogy egy stratégiai jelentőségű vezetéket lehet-e politikai eszközként használni egy választási időszakban. Úgy tűnik, sajnos lehet.
Írta az origo.hu
