Az első vizsgálati év a napraforgóval kísérleti jellegű lesz, hogy a tapasztalatok alapján fenntartható, működőképes módszertant és programot alakíthassanak ki. Az őszi búzával, az őszi káposztarepcével és a kukoricával a korábbiakhoz hasonlóan, egységes módszertan szerint folytatódnak a vizsgálatok. Az agronómiai tulajdonság értékelése átfogó képet ad a fajták és hibridek teljesítményéről, hozzájárulva a termelők jövedelmezőségéhez – indokolták a rendszer működtetését.
Fotó: Unsplash
Fontos exportnövény a napraforgó
A közlemény szerint a napraforgó-kísérleteket a termőterület emelkedése tette szükségessé. A stratégiai jelentőségű olajnövény idén több mint 700 ezer hektáron kerül a földbe, az első fajtakísérletben 18 hibridet vizsgálnak. A tájékoztatás szerint a napraforgó mellett ebben az évben is zajlik a GOSZ-VSZT-NAK által működtetett posztregisztrációs fajtakísérleti rendszer három meghatározó szántóföldi kultúrában: az őszi búza, az őszi káposztarepce és a kukorica esetében. A tavaly megkezdett őszibúza-kísérletben 48 fajtát hasonlítanak össze az aratást követően, az őszi káposztarepce-fajtakísérlet 6 fajtára, a kukoricáé 38 hibrid vizsgálatára terjed ki. Az őszi búza és az őszi káposztarepce eredményeit nyáron teszik majd közzé, a kukorica- és napraforgóhibridek teljesítményét ősszel a VSZT honlapján mutatják be.
Az Agroinform egyik korábbi cikke kitér rá, hogy
Magyarország az egyik legnagyobb napraforgó-termelő ország Európában, és a napraforgó kiemelt helyet foglal el a hazai mezőgazdaságban.
Az olajos magvak közül a napraforgó a legfontosabb exportcikkek közé tartozik, és jelentős szerepet játszik az ország gazdaságában.
A várakozások szerint az idei magyarországi termésmennyiség 1,8 millió tonna körül alakulhat.
Írta az origo.hu
