Nagy Elek a Money Talks ’26 konferencián tartott előadásában rámutatott: a magyar gazdaság elérte korlátait a mennyiségi növekedés terén. A munkaerőforrások végesek, a korábbi logikával pedig már nem biztosítható a felzárkózás − írja az Economx.
Az elnök szerint a „duális gazdasági szerkezetet” (ahol a multik és a hazai kkv-k között tátongó szakadék van) meg kell haladni, és az államnak a fogyasztás ösztönzése helyett ott kell beavatkoznia, ahol a jövedelem keletkezik.
Az MKIK elnöke kritikus észrevételeket is megfogalmazott:
- Tőkeáramlás: A tőke jelenleg innovatív beruházások helyett inkább állampapírba és ingatlanba menekül.
- Ösztönzők: A jelenlegi rendszer sokszor nem a valódi teljesítményt, hanem a „járadékvadászatot” jutalmazza.
- Kkv-szektor: A hazai kis- és középvállalkozásokat gyakran a túlélési ösztön, nem pedig a növekedési ambíció mozgatja.
Nagy Elek szerint a meritokráciát, vagyis a teljesítményalapú elismerést kell a gazdaságpolitika szívébe helyezni. Példaként Szingapúrt, valamint a tudatos stratégiai fókuszt alkalmazó dán, finn és osztrák modellt hozta fel.
A tudás mint exportcikk
A kitörés egyetlen lehetséges útja az innováció és a kutatás-fejlesztés. Az MKIK elnöke szerint hosszú távon a „magyar agy termékének” exportja jelentheti az ország igazi esélyét. Ehhez azonban erősebb mérnök- és természettudományos képzésre, valamint a mesterséges intelligencia bátor alkalmazására van szükség.
A sikeres magyar középvállalatok receptje már most látszik: azok a cégek az elmúlt évtized nyertesei, amelyek egyetemi kapcsolatokat építettek, saját innovációs csapattal rendelkeznek, és az átlagnál többet költenek oktatásra, miközben magasabb béreket fizetnek.
Most kell elültetni azokat a fákat, amelyek árnyékát majd a következő generációk élvezhetik
− zárta gondolatait az elnök, utalva a stratégiai döntések sürgető mivoltára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
