A volt jegybankelnököt 2020-ban választottak meg az Erste Group felügyelőbizottságába, ahonnan 2024 januárjában mondott le, mindössze hat hónappal az után, hogy 3 évvel meghosszabbították a mandátumát. Bár eddig sosem beszélt az okokról, mert állítása szerint senkinek nem akart bajt okozni, ám szerda este az ATV-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy 2023 decemberében az Erste Bank vezérigazgatója, Jelasity Radován – egyben a Magyar Bankszövetség elnöke – elment hozzá és azt mondta, hogy egy „nagyon kellemetlen ügyben” akar vele beszélni. (Érdekes adalék a történethez, hogy a magyar állam ez előtt egy hónappal, 2023 novemberében szállt ki az Erste Bank magyarországi leányából.)

Simor állítása szerint Jelasity azt mondta neki, hogy behívták az Magyar Nemzeti Bankba a bank és pénzügyi területért felelős alelnökkel (Kandrács Csaba – a szerk.) tárgyalni és egy olyan ablaktalan, zárt biztonsági helyiségbe vitték, ahova a telefonját sem vihette be. Simornak azt mondta a találkozóról, hogy ott a jegybank alelnöke azt közölte vele, hogy ameddig Simor az Erste bécsi felügyelőbizottságának a tagja marad, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank magyarországi leányával.

És akkor én elgondolkoztam ezen, hogy akkor most nekem mi dolgom van. Lefordítottam magyarra és én ezt úgy hívom, hogy zsarolás

– mondta Simor, aki arról is beszélt, hogy megnézte a Büntető törvénykönyvet és úgy találta hogy ez hivatali visszaélés volt, amit 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény.

https://hvg.hu/gazdasag/20260415_simor-andras-mnb-tisza-gazdasagpolitka-jegybank

Simor szerint ez valamikor karácsony előtt volt, december elején, és úgy gondolta, hogy mivel ez általában egy nyugodt időszak, nem kell sietnie a döntéssel. Januárban azonban újra felhívta a vezérigazgatót és megkérdezte, mi a helyzet. A volt jegybankelnök szerint az Jelasity Radován ekkor beszámolt neki arról, hogy karácsony és újév között a bankfelügyelet mindenféle „szokatlan adatokat kérni a banktól és szokatlan vizsgálatokat végzett” velük szemben. Ekkor Simor szerint a bankos kollégái felhívták a jegybankban lévő kontaktjukat, hogy most mi történik, és a válasz Simor szerint annyi volt, hogy

a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondani az én főnökömnek, hogy ez az egész abbamaradjon.

Simor állítása szerint ekkor döntötte el, hogy ő lemond inkább a pozíciójáról, hiszen úgy gondolta, hogy nem azért van ott, hogy kárt okozzon a banknak, hanem, hogy hasznot hajtson.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, azt válaszolta, hogy azért, mert „gondosan jártak el ebben az ügyben”, hiszen lehallgatni nem lehetett azt a beszélgetést, amit a jegybanki alelnök és az Erste vezetője között zajlott, tehát ezt az egész ügyet bármikor könnyen letagadhatták. Simor arról is beszélt, hogy ő azért sem tesz feljelentést, mert nem ő volt az, akit megzsaroltak.

Simor szerint mindezek után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, hogy megkérdezzék, miért mondott le, hiszen az, hogy a mandátuma közepén távozott, azt is jelenthette, hogy „valami bűzlik a bankban”. Simor állítása szerint azt válaszolta, hogy itt félreértés van, ő nem a bank miatt mondott le, hanem annak védelmében. Ezek után elmondta az egész történetet,

amivel szerinte sokkolta az uniós intézmény vezetőit, akik azt mondták neki,hogy ők ilyet Európában még sosem tapasztaltak.

A kérdéseinkkel megkerestük az Erste Bankot, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk.

A teljes felvételt itt tudja megtekinteni, 11:40-től beszél a volt jegybankelnök az ügyről: