A könyves szakma az elmúlt években rengetegszer hallatta a hangját – eddig többnyire sikertelenül. A gyermekvédelmi törvény miatti fóliázási hullám, a csökkenő olvasási kedv, a katás adózás kivezetése és az állami díjak, mint a Kossuth- és József Attila-díj körüli botrányok mind pattanásig feszítették a húrt. A Tisza Párt kétharmados győzelme után most mindenki azt kérdezi: eljön-e a szakmai alapú építkezés ideje? A kérdés azonban nemcsak az, hogy lesz-e változás, hanem az is, hogy a felhalmozódott problémák egyáltalán kezelhetők-e egyetlen politikai ciklus alatt.
Nehéz helyzetben vannak
A finanszírozás kérdése az egyik legégetőbb pont. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke az Indexnek adott interjúban korábban rávilágított az irodalomfinanszírozás drámai állapotára.
Borzasztóan nehéz helyzetben vagyunk, olyan értelemben, hogy kevés a forrás. Másrészt viszont azt is látni kell, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az a szervezet, amelynek Anyanyelvi Kollégiumához pályázni lehet irodalomszakmai támogatásokért, enélkül semmi sem lenne.
Erős Kinga kiemelte, hogy míg az első féléves pályázatok lezajlottak, a második féléves kiírások elmaradása megbénította az alkotói ösztöndíjakat és a kisebb kiadói projekteket. Az Írószövetség helyzete is beszédes: támogatásuk 2012 óta gyakorlatilag nem változott, az infláció ellenére sem, csak az idei emelés hozott némi fellélegzést.
Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke lapunknak még sötétebb képet festett az NKA-ról. „Jelenleg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nem funkcionál az alap valóságos céljainak teljesítése szempontjából. A lecsökkent keretösszegek, a megfelezett kollégiumi szám és azok profiljának nehezen értelmezhető definíciója, a kuratóriumok szakmai összetétele – és még sok más – gyakorlatilag ezt ellehetetleníti.”
A szakember szerint elkerülhetetlen a könyvek adózásának megváltoztatása. Míg Európa nagy részén a hangos- és e-könyvek áfája 0–5 százalék között mozog, nálunk ez 27 százalék. Emellett a kata megszüntetése padlóra küldte a szellemi dolgozókat: szerzők, szerkesztők és illusztrátorok sora veszítette el a megélhetését.
A választási eredmények után a Szépírók Társasága közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett azt írták, tiszta lapot kell nyitni a kultúrpolitikában. Az irodalmi szervezet adóreformot, valamint az állami díjak szakmai alapú kiosztását és a teljes pénzügyi elosztórendszer újragondolását sürgeti. Megfogalmazásuk szerint a nagy múltú irodalmi társszervezetekkel összefogva kezdeményeznek egyeztetést a minisztériummal, méghozzá olyan rendszerszintű kérdésekben, amelyek az elmúlt évtizedben tabunak számítottak.
Milliós bírságok, súlyos pénzhiány
A könyvszakma egyik legnagyobb traumája az elmúlt években a könyvek lefóliázása volt. Az Európai Unió Bírósága (EUB) azonban friss ítéletében kimondta, hogy a 2021-es a magyar „gyermekvédelmi” szabályozás sérti az uniós jogot és a jogállamisági elveket. A Líra Könyv Zrt., amely több pert is indított a rá kiszabott milliós bírságok miatt, részletes közleményben értékelte a helyzetet.
„Az ítélet – az uniós jogban először – megállapítja, hogy a »homofób törvény« elfogadásával Magyarország önállóan is megsértette a jogállamiság elvét (EU-szerződés 2. cikkét), és nem demokratikus államként járt el. A magyar jogszabály az EUB szerint ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely rögzíti az emberi méltósághoz, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot.”
A Líra emlékeztetett, hogy üzleteit korábban súlyos fogyasztóvédelmi bírságokkal sújtották, többek között a Heartstopper című képregény miatt. A cég bízik benne, hogy a „vesszőhibaper” után a mostani luxemburgi döntés végleg pontot tesz az ügyre.
A jogi és kulturális konfliktusok mellett a piac szerkezete is átalakulóban van, amelynek egyik gócpontja a Libri Csoport körül alakult ki, miután 2023-ban a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata 98,41 százalékos tulajdonrészt szerzett a hazai könyvkereskedelem meghatározó szereplőjében. A tranzakció hírére szinte felrobbant az internet:
miközben egyesek Wass Albert könyveinek térnyerését vizionálták, mások a NER közelségével járó ideológiai nyomástól és cenzúrától tartottak.
A tulajdonosváltás komoly személyi következményekkel is járt: olyan neves szerzők, mint Pétery-Novák Éva vagy Dunajcsik Mátyás, azonnal bejelentették, hogy nem kívánják többé a Libri Csoporthoz tartozó kiadóknál megjelentetni műveiket.
Míg a könyvpiac a tulajdonviszonyokkal küzd, a magyar nyelvű irodalmi folyóiratok a puszta túlélésért harcolnak. A kormány 2024-ben évi 1,8 milliárd forintos többlettámogatást vont el a szférától, ami sokkolta a szerkesztőségeket. Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője szerint ez a döntés a lapot egészen súlyos helyzet elé állítja, és az amúgy is alulfinanszírozott folyóirat megjelenését teszi kétségessé. A debreceni Alföld főszerkesztője, Szirák Péter szerint támogatás híján „nagyon nehéz lesz” fenntartani a szakmai színvonalat és a folyamatos megjelenést.
Még a kormányközeli szereplők is elismerték a forráshiányt. Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke kifejtette, hogy 2024-ben az egyharmadát sem kapta meg az alapítvány azoknak a forrásoknak, amit a kormány korábban határozatban rögzített. Ez a „kiszáradás” a teljes magyar értelmiségi holdudvart és a folyóiratkultúra több évtizedes folytonosságát fenyegeti.
Minden évben visszatérő probléma volt az elmúlt években az állami díjak körüli bizalmi válság, amely idén talán elérte a mélypontját. Nagy port kavart, hogy Mezey Katalinnak, a jelölőbizottság tagjának fia, Lackfi János kapott Kossuth-díjat. A kulturális szereplők a Nagy Ákos által jegyzett petícióban és nyílt levélben támadták a döntéshozókat az összeférhetetlenség miatt. Kukorelly Endre író élesen kritizálta a helyzetet.
Észak-koreai tempó, hogy Mezey Katalin – aki hosszú évek óta egyedüli irodalmár a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban – a saját fiát díjazza. És a díjazott ettől meg se rezdüljön.
Lackfi János az Indexnek úgy reagált, hogy „én nem adtam, hanem kaptam a díjat”. A Miniszterelnöki Kabinetiroda később az Index megkeresésére tiszta vizet öntött a pohárba. Tájékoztatásuk szerint Mezey Katalin – a díjazott édesanyja – jelen sem volt azon a bizottsági ülésen, ahol fia kitüntetéséről döntöttek, a javaslatot pedig maga a kultúráért felelős miniszter tette meg.
Hogyan alakítja át a Tisza Párt a kultúrát?
A Tisza Párt programja szerint a nagy terjesztők monopolhelyzete, a kiadói és terjesztői szerepek összefonódása, valamint a politikai beavatkozások súlyosan torzítják a piacot, miközben az olvasási mutatók romlanak, a folyóiratszféra pedig a megszűnés szélére sodródott. Ezt orvosolva a párt ígérete szerint politikamentessé és átláthatóvá teszi a kultúra irányítását. Ennek első lépéseként
- visszaadják a Nemzeti Kulturális Alap önállóságát,
- a kuratóriumokat szakmai alapon szervezik újjá,
- és átvilágítják a 2010 után létrejött alapítványokat, hogy megszüntessék a politikai hűbérintézményeket.
A reformok az önkormányzati kulturális intézményeket is érintik, ahol a minisztérium helyett ismét a helyi közösségek dönthetnek a vezetők személyéről. Az államilag finanszírozott intézményeknél bevezetik a duális vezetést, elválasztva a művészeti és gazdasági irányítást, valamint egycsatornás, átlátható finanszírozási rendszert hoznak létre.
A könyvpiacot a kiadói és terjesztői szerepek kényszerű szétválasztásával tisztítanák meg, miközben a Márai-program kiterjesztésével segítenék a kisebb kiadókat,
a sajtó függetlenségét pedig egy pártsemleges Nemzeti Sajtóalappal garantálnák. A Tisza Párt emellett adókedvezményekkel ösztönözné a művészetek magántámogatását, és évente „kulturális börzét” szervezne a mecénások és művészek összekapcsolására.
Az azonban továbbra is kérdés, hogy ezek az ígéretek mennyiben jelentenek valódi szerkezeti változást, és mennyiben ismétlik meg a korábbi, részben kudarcba fulladt reformkísérletek logikáját.
(Borítókép: Németh Emília / Index)
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
![]()
Írta az index.hu