Miután Magyarország elállt a vétójától szerdán az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatosan, és csütörtök egy óráig nem érkezett más tagállamtól ellenzés, így csütörtökön immáron jogilag is elfogadták a Kijevnek szánt hitelt a tagállamok.
Ezenkívül Szlovákia szintén elállt a vétójától az Oroszország elleni 20. szankciós csomag kapcsán, így a Cipruson tartott informális uniós csúcsra jó hangulatban érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint két uniós intézmény, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei, António Costa és Ursula von der Leyen.
Hárman egy rövid sajtónyilatkozatot is tettek ezen fejlemények után.
Zelenszkij rövid sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy hálás a mostani eredményekért, ami egy erős döntés, hiszen a tagállamok vezetői egyhangúan támogatták ezt. Az ukrán elnök szerint a szankciós csomag elfogadása is egy erős üzenet Oroszország felé, és ezekért hálás.
Zelenszkij elmondta, országa továbbra is szorosan együtt fog működni az uniós intézményekkel és tagállamokkal, hogy ezeket a forrásokat minél hamarabb megkaphassák, amiket haderőfejlesztésre, lőszergyártásra fognak felhasználni, amivel védeni tudják majd az állampolgáraikat, valamint az energia-infrastruktúrát is.
Együtt több problémát is meg tudunk oldani, és természetesen továbbra is azon dolgozunk, hogy Oroszországot valódi diplomáciára kényszerítsük a háború befejezése érdekében
– fogalmazott az ukrán elnök, aki személyesen is megköszönte Costának és Von der Leyennek a hitelt, és úgy fogalmazott: ez egy jó nap.
António Costa már Ukrajna EU-csatlakozásáról beszél, Ursula von der Leyen szerint hamarosan megérkezhet a pénz Ukrajnába
Ugyanúgy gondolja António Costa, az Európai Tanács elnöke is. Szerinte a mai napon az Európai Unió két fontos lépést tett annak érdekében, hogy Ukrajnában egy igazságos és tartós béke lehessen. A hitellel kapcsolatosan úgy fogalmazott, azzal az EU segít megerősíteni az ukrán hadsereget, hogy folytathassák védekezésüket az orosz invázióval szemben, míg a szankciócsomaggal pedig nyomást helyeznek Oroszországra, hogy komoly tárgyalásokat folytasson a békéről.
Most eljött az ideje, hogy előre tekintsünk, és előkészítsük a következő lépést. A következő lépés, hogy megnyissuk az első tárgyalási klasztert Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásához
– fogalmazott Costa, aki gondolatát azzal zárta, hogy az első két lépést már teljesítették, így ezen következő lépést is teljesíteni fogják majd – jelenleg a leköszönő Orbán-kormány blokkolja, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen leginkább a hitelfelvételről és a szankciócsomagról beszélt.
A mai nap jó nap Ukrajna és Európa számára
– kezdte nyilatkozatát az Európai Bizottság elnöke, aki visszaemlékezett, hogy februárban azt mondta Zelenszkijnek, hogy vagy így, vagy úgy, de az EU teljesíteni fogja a decemberben tett vállalását, hogy a következő két évben 90 milliárd euróval segíti az államcsőddel szembenéző Ukrajnát.
Az Európai Bizottság elnöke elárulta, hogy az EU már a legtöbb előzetes munkát elvégezte a hitelfelvétel és -folyósítás kapcsán,
Von der Leyen szerint emiatt akár még a mostani negyedben megkezdhetik ennek folyósítását.
Visszaemlékezett, hogy a 90 milliárd euróból 60 milliárdot haderőfejlesztésre és lőszerekre költhet Ukrajna, 30 milliárd euró pedig az állami költségvetést segíti reformokért cserébe – mindezekről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk. Von der Leyen elárulta, az első csomagot drónbeszerzésre használhatja majd fel Kijev.
Ma megegyeztünk a 20. szankciós csomagról is. Másképp fogalmazva, Oroszország minél inkább fokozza az agressziót, Európa annál inkább támogatja Ukrajnát. Ez nagyon fontos számunkra, és egyértelműen kiállunk Ön és az ukrán emberek mellett
– zárta rövid bejelentését Ursula von der Leyen.
Mint arról korábban többször beszámoltunk, a tagállamok állam- és kormányfői még a decemberi EU-csúcson állapodtak meg abban, hogy a következő két évben Ukrajnát 90 milliárd eurós hitellel segítik, amit Kijevnek majd csak abban az esetben kell visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet. A hitelfelvétel alól Magyarország mellett Szlovákia, valamint a Cseh Köztársaság is mentességet kapott.
Azonban a Barátság kőolajvezeték januári leállása miatt a magyar kormány blokkolta a döntés végrehajtását: ahhoz ugyanis módosítani kellett az uniós költségvetésen, a többéves pénzügyi kereten, amihez egyhangú döntés szükséges.
A leköszönő Orbán-kormány azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy politikai okokból állította le a vezetéket, míg Zelenszkij szerint az egy orosz csapás miatt működésképtelen. A magyar kormány végül addig nem volt hajlandó zöld utat adni a hitelnek, amíg a vezetéken újra nem indult az olajszállítás – mivel ez szerdán megtörtént, ezért a kormány végül feladta a vétóját.
A magyar vétó okairól, valamint hogy az miként rontotta a magyar–ukrán, illetve a magyar–EU-kapcsolatokat, az alábbi cikkünkben írtunk hosszabban.
A mostani csúcson egyébként Orbán Viktor nem vesz részt, amit Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter a kormányzati átadás–átvétellel magyarázott. A leköszönő magyar kormányfőn kívül egyébként mások is hiányoznak a kétnapos csúcsról: Robert Golob szlovén kormányfő szintén kormányzati átadás miatt hagyja azt ki, ahogy valószínűleg Christian Stocker osztrák kancellár sem fog megjelenni, akinek nemrég hunyt el az édesapja.
Orbán Viktor távozásáról a csúcsot megelőzően egyébként többen is megemlékeztek.
Gitanas Nauseda litván elnök és Kristen Michal észt miniszterelnök szerint így most már nincs senki, aki „túszul ejti” az uniós intézményeket és Ukrajnát, emiatt előbbi úgy számol, sok kérdésben eltérő megközelítést alkalmazhatnak majd a tagállamok állam- és kormányfői.
Azonban nem ennyire volt optimista Bart De Wever belga miniszterelnök: De Wever úgy gondolja, kollégái kissé túlbecsülik, hogy ezután mennyivel lesznek zökkenőmentesebbek az Európai Tanács-találkozók. Tapasztalatai szerint a leköszönő magyar kormányfővel nem volt könnyű, de nem volt lehetetlen megegyezni, és bár elismerte, hogy némileg simábbá válhatnak a találkozók, de szerinte vannak más országok is az EU-ban, amelynek vezetői nem mindig követik az európai konszenzust, bár neveket nem említett.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és António Costa. Fotó: Alexandros MICHAILIDIS / European Union)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
