Igencsak biztató annak a személyre szabott mRNS-vakcinának a hatása, ami hat évvel a beadást követően is képes kifejteni jótékony hatását. Ez már önmagában jó hír, úgy meg pláne az, hogy a vakcinát az agresszív hasnyálmirigyrák kezelésére fejlesztették ki.

A szakemberek az Amerikai Rákkutató Társaság 2026-os találkozóján osztottak meg részleteket a BioNTech és a Genentech biotechnológiai vállalatok által kifejlesztett oltással kapcsolatban.

A kutatók még 2023-ban számoltak be arról, hogy a kemoterápiával és egy immunellenőrzőpont-gátlóval (ICI) együtt alkalmazva a vakcina jelentős immunválaszt váltott ki a tesztbe bevont 16 beteg felénél. 18 hónappal később közülük senkinél sem mutatkozott a rák kiújulásának jele a daganatok műtéti eltávolítása után.

Mindez egészen lenyűgöző eredmény, ugyanis a hasnyálmirigy-duktális adenokarcinóma a hasnyálmirigyrák egyik leggyakoribb és egyben legagresszívebb formája. Még azoknál is, akiknél sikerül eltávolítani a daganatot, 80 százalék az esély arra, hogy az kiújul, az ötéves túlélési ráta pedig csupán 13 százalék.

Ehhez képest a bemutatott eredmények alapján a nyolc beteg – akinek reagált a szervezete a kezelésre – közül hét még életben volt az utolsó kezelés utáni 4–6 évben – emeli ki a legfontosabb adatot az IFLScience.

https://hvg.hu/tudomany/20250131_hasnyalmirigyrak-daganatos-megbetegedes-kezeles-sugarterapia-gyogyszer

Vinod Balachandran, a vizsgálat vezető kutatója szerint az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb az esély arra, hogy a betegséget kezelni lehet a beteg saját immunrendszerének kiképzésével. Ehhez azonban további kutatásokra és fejlesztésekre lesz szükség.

Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a hasnyálmirigyráknál nem megfelelő kezelési mód az ICI, mivel a betegség kevésbé érzékeny erre. Az ICI lényegében blokkolja azokat a fehérje „ellenőrzőpontokat”, amelyek egyébként megakadályozzák az immunrendszert a rákos sejtek megtámadásában.

A probléma az, hogy ha még el is kezdik a terápiát, a valamilyen módon meg kell célozni a daganatos sejteket is. A hasnyálmirigyrák esetében azonban a sejtek viszonylag kevés megkülönböztető „neoantigénnel” rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az immunrendszer számára, hogy felismerje a betegséget. „A legtöbb hasnyálmirigyrákos betegnél ezeket a neoantigéneket az immunsejtek nem érzékelik, így az immunrendszer számára a tumorsejtek nem tűnnek fenyegetésnek” – magyarázta Balachandran.

A kutatók a probléma megoldására az mRNS-technológiához nyúltak. Ezzel egy kis genetikai kódrészletet – mRNS-t – juttatnak be a beteg szervezetébe, amely arra utasítja az adott személy sejtjeit, hogy termeljenek egy olyan fehérjét, amely immunválaszt válthat ki.

https://hvg.hu/tudomany/20231222_dohanyzas_karos_hatasok_hasnyalmirigy_gyulladas_cftr_magyar_kutatok_betegseg

A BioNTech tudósai szekvenálták a betegek daganatainak genomját, ezt felhasználva pedig személyre szabott vakcinákat terveztek a neoantigének ellen. A hagyományos vakcinával ellentétben – amelyet megelőző intézkedésként adnának be a betegség kialakulása előtt, – ez a rák elleni terápiaként működik, amelyet a betegség kialakulása után alkalmaznak a kiújulás megelőzése érdekében.

A hasnyálmirigyrák előfordulása az elmúlt három évtizedben több mint kétszeresére nőtt – 2022-ben már több mint 510 000 ilyen eset volt világszerte –, globálisan pedig jelenleg a hatodik vezető halálozási ok a daganatos megbetegedések között. Az 50 év alattiak körében is emelkedett a rákos megbetegedések száma, ennek okát egyelőre még nem sikerült feltárni.

A mostani fejlesztés bizakodásra ad okot, ám a 16 fős kutatási mintát tovább kellene növelni. Van egy 260 fős mintával elindult II. fázisú klinikai vizsgálat, ám ez 2023-ban vette kezdetét, eredménye pedig leghamarabb 2031-ben lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.