Az emberi élet oly sok területéhez hasonlóan mára az alvás is egy olyan árucikké vált, amit meg akarunk szerezni magunknak, de az ideálisnak tekintett alvás elérhetetlensége frusztrálhat minket – és máris lehetetlenné válik a küldetés. Erről szól Darian Leader brit pszichoanalitikus könyve, a Miért nem alszunk jól?, ami Gyárfás Vera fordításában jelent meg a Typotex Kiadónál. A kis könyv túllép az unásig ismert tényeken, hogy nem alvásunk oka a felpörgetett élet, mindennapi stresszeink, a digitális mérgezés, és végigveszi, milyen alvás, milyen álmok, milyen tendenciák jellemezték az ember alvástörténetét. Hirtelen ötlettől vezérelve megkerestem a szerzőt, mondja el, ő hogy alszik és ha jól, mi a titka, ezt az üzenetet kaptam – a titkárnőjétől:
Kedves Bernarda, ne essen pánikba, ha nem tudja végigaludni az éjszakát, az emberek mindig is két blokkban aludtak.
Hát nem erre a válaszra számítottam, de a könyv egyik részét tényleg összefoglalta: az elektromosság elterjedéséig valóban bifázisosan aludtunk, korai lefekvés, éjfél körüli felébredés, újabb alvásszakasz reggelig.
A 19. század közepe előtt este 9 vagy 10 óra körül az emberek nyugovóra tértek, éjfélig vagy hajnali 1-ig aludtak, majd egy-két órára felkeltek – ezt az időszakot „virrasztásnak” nevezték, mikor szexszel, vagy kézimunkával (a kettő nem ugyanaz), esetleg főzéssel, beszélgetéssel töltötték ki az időt. Kultúráról kultúrára, régióról régióra megvolt évszázadokon keresztül ez a két alvásszakasz, úgyhogy hiába az a trend ma és elvárás, hogy egyhuzamban aludjunk 7-9 órát, nem kell azon stresszelni, ha nem megy. És ahogy Leader titkárnője is felhívta rá a figyelmem, a bifázisos alvás normális, noha az 1800-as évek közepére az összevont alvás kezdett normává válni a mesterséges világítás térnyerésével. Ezzel együtt jött egy megváltozott munka attitűd, a műszakok, a beosztás, az új technológiák, új időgazdálkodás és megjelent az egyszakaszos alvás. De ez a társadalmi változás feltehetően egy eredeti biológiai folyamatot torzít.
Álomipar
Mára ugyanolyan biznisz lett az alvás segítése, mint bármi más, de tényleg küzdünk a jó alvásért, kérdés: azért nem megy, mert nem jól csináljuk (nem bifázisosan), azért, mert nyomásként nehezedik ránk, vagy mert tényleg nem a legjobbak a körülmények a nyugodt pihenéshez? A szinte mindenkit érintő munkahelyi bizonytalanság, szorongás gyerekeinken, szüleinken, a pénzügyi helyzet és a mindezek ellenére pozitív kép fenntartásának szükségessége szinte lehetetlenné teszi a nyugodt pihenést. Leader ezeken a kérdéseken gondolkozik, miközben áttekinti az alvás történetét, utal Freudra és az álmok születésére, végigveszi a gyerekkori alvásszokások hatását a felnőtt alvásra.
Vajon a kiskori berögződések befolyásolják a felnőttkori alvászavart, vagy a rossz matrac, a telefon, esetleg a bűntudat?
Freud és Shakesperare ez utóbbira gyanakszik, de valószínűleg az ösztönösség elvesztése is, hiszen hiába ébredünk kipihenten, ránézünk alvásfigyelő óránkra és elszomorodunk: ma sem ment jól – pedig igazából de.
Az elalvás előtti időszakot évszázadokon át a lelki megtisztulás idejének tekintették, lefekvés előtt megbánjuk bűneinket, megtisztulunk, ezután jöhet a jutalom, a pihentető alvás. Ennek ma az alvás előtti tisztálkodás, fürdés, fogmosás felelhet meg, de hiába a belső-külső csutakolás, sokszor épp megnyugváskor, kinyújtózáskor erősödik fel bűntudatunk. A nap befejezetlen teendői megrohannak minket, szorongunk, nem tudunk megnyugodni.
A tökéletes alvás elérhetetlen ideálja, ami feladatot csinál a pihenésből, még inkább fokozza a rossz érzést.
Lehet, hogy őseink megszakított alvása nem tűnik egészségesnek, de a küzdelem a tökéletes alvásért szintén nem a legjobb módszer. És ma már azt is tudjuk, az éjszaka szelekciós folyamat: alvás közben agyunk kiválasztja a felesleges információkat, és elmélyíti a fontos dolgok memorizálását. Ennek a tudásnak a birtokában még nyomasztóbb, ha nem megy. Ha viszont Darian Leader könyvét forgatjuk elalvás előtt az ágyban, biztos, hogy jól fogunk aludni, mert a brit pszichoanalitikus olyan színesen és összeszedetten mesél az alvás történetéről, idéz Christopher Nolan-filmeket, Szent Ágostont, Charlotte Brontët, Csillagok háborúját, hogy az álom halkan és puhán száll majd szemünkre. Ez az egyik legjobb könyv, amit az alvásról olvashatunk, főleg alvás előtt – mert a nyugodt pihenést egy kis könyvolvasás támogatja a leginkább.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
![]()
Írta az index.hu