A Tisza-kormány leendő gyermek- és oktatásügyi minisztere, Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszer túlterheli a diákokat és a pedagógusokat egyaránt. A szakember olyan iskolát vizionál, ahol a lexikális adathalmaz helyett az elvek és minták dominálnak, a tankötelezettséget pedig ismét 18 évre emelné.
Magyar Péter pénteken bejelentette, hogy Lannert Juditot kérte fel a gyermek és oktatásügyi miniszter posztjára. A leendő miniszterelnök a bejelentést követően a közösségi oldalán élőben beszélgetett Lannert Judittal.
A leendő oktatási miniszter közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik; pályáját 1990-ben az Országos Közoktatási Intézetben kezdte, ahol tudományos főmunkatársból kutatási igazgatóvá, majd tudományos főigazgató-helyettessé lépett elő. 2007-ben hagyta el az intézményt – amelynek jogutódja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lett –, és megalapította saját szervezetét, a T-Tudok Oktatáskutató Központot.
Lannert egyik legfontosabb korábbi kutatási eredménye, hogy már 2010-ben rámutatott: a pedagógusok rendkívül leterhelt állapotban dolgoznak. Emellett háromévente jelentést adtak ki a magyar közoktatás helyzetéről, ami – elmondása szerint – közös szakmai nyelvet és gondolkodást teremtett az ágazatban.
Ebben látja a megoldást Lannert Judit
A leendő tárcavezető szerint a megoldás kulcsa egy olyan új Nemzeti alaptanterv, amely nem szigorú szabályokat kényszerít az intézményekre, hanem elveket és mintákat ad. Lannert Judit úgy véli, a 21. században tarthatatlan a rengeteg tantárgy és a magas óraszám.
„Úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak”
– fogalmazott. Szerinte az lenne jó az oktatásban, ha lehetne hibázni. A verseny, amire a rendszer épül, nem ad teret a kreativitásnak és a hibázási lehetőségnek. Ehhez hozzátartozik a szabad tankönyvválasztás visszaállítása és a kritikai gondolkodás fejlesztése is – utóbbi fogalom egyébként a jelenlegi NAT-ból hiányzik.
Megszűnhet a mérés-cunami Lannert Judit szerint
A szakember hadat üzent a felesleges adminisztrációnak és a túlburjánzó vizsgarendszernek is. Megszüntetné a jelenlegi teljesítményértékelést és a „kompetenciamérés-cunamit”, csak a legfontosabb, 6., 8., és 10. évfolyamokon tartaná meg a felméréseket. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért mérik a gyerekeket az év elején és végén is, ha az adatokból végül nem születik valódi szakmai következtetés.
Ezek mellett több reformot is említett:
- A tankötelezettséget 16-ról visszavinnék 18 évre.
- A tankerületi rendszert teljesen átalakítanák.
- A bölcsődék és óvodák ismét kapnának egy egységes társadalompolitikai koordinációt.
- A heti öt testnevelésóra helyett a minőségi, de kevésbé megterhelő mozgást preferálná.
- Átalakítaná a közétkeztetést, a cél, hogy a gyerekek egészséges ételekhez jussanak, és azokhoz is szokjanak hozzá már egészen kis koruktól.
Pénzügyi tudatosság és a felsőoktatás jövője
A tervek között szerepel az alapfokú pénzügyi képzés bevezetése is, hogy a fiatalok az életre is felkészüljenek. A felsőoktatás terén Lannert Judit szerint sürgősen felül kell vizsgálni az alapítványi fenntartást, mivel az állami források elengedhetetlenek a működéshez. Kiemelt célja az Erasmus és a Horizon programok visszahozatala, valamint a drasztikus egyetemi lemorzsolódás megállítása.
A leendő miniszter a mesterséges intelligenciát is beemelné a mindennapokba, de óvatosan: nem szabad rögtön kitenni neki a gyerekeket, de meg kell tanítani nekik az eszközhasználatot, hiszen a jövőben a tanulás módszertana lesz a legfontosabb érték.
Írta az atv.hu
