A világ veszélyesen közel van egy újabb nukleáris katasztrófához, és a politikai vezetők tettei azt mutatják, hogy figyelmen kívül hagyják a múlt tanulságait – figyelmeztettek nemzetközi szakértőka csernobili és a zaporizzsjai atomerőművek körüli helyzetet elemezve – írjaa The Independent.
Volodimir Holosa, az Ukrán Atomenergia Társaság elnöke, az Ukrán Kizárt Övezetek Kezeléséért Felelős Állami Ügynökség korábbi vezetője, felidézve azt a pillanatot, amikor a robbanás napján először meglátta a megsemmisült csernobili atomerőmű reaktorát, azt mondja, sokkos állapotban volt.
„Amit azon a napon láttam, az egyik forgatókönyvbe sem illett bele, amit gyakoroltunk. Az első néhány napban csak próbáltuk kitalálni, hogy mi is történt valójában” – emlékszik vissza.
Kholosa szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy újabb katasztrófa szélére sodorja Ukrajnát.
„Oroszország nem tanult Csernobil tanulságaiból. Lehetséges, hogy ezek a tettek véleményük szerint geopolitikai célokat szolgálnak, de Csernobil tanulságainak figyelmen kívül hagyása nemcsak Ukrajna, hanem a regionális és globális biztonságot is veszélyezteti” – mondja.
A 2022 februári teljes körű invázió óta az orosz csapatok ismételten veszélyes műveleteket hajtottak végre ukrán nukleáris létesítmények közelében. A kiadvány több ilyen tényre is felidézett.
Ukrajna a közelmúltban azt állította, hogy Moszkva drónokat és rakétákat lőtt ki a csernobili atomerőmű közeléből, ami nagyszabású baleset kockázatát hordozza magában. Az Oroszország által megszállt zaporizzsjei atomerőmű a múlt héten a 13. áramkimaradást tapasztalta az invázió kezdete óta. Ezenkívül tavaly egy orosz drón áthatolt a csernobili atomerőmű negyedik reaktora feletti külső védőburkolaton, amely a radioaktív anyagok szivárgását tartja vissza és a megsemmisült erőmű maradványait védi.
Alexandra Bell, a Bulletin for Nuclear Scientists elnöke szerint a világ vezetőinek 40 év utáni tétlensége a nukleáris kockázatok csökkentésével kapcsolatban „hivatalos hanyagság mind Washingtonban, mind Moszkvában”.
„Rendkívül közel állunk egy sor potenciális nukleáris katasztrófához” – mondta, azzal vádolva Moszkvát és más vezetőket, hogy „nem vonták le a szükséges tanulságokat a lehetséges veszélyekről”, és „olyan helyzetbe hoztak minket, ahol megismétlődhet a csernobili katasztrófa”.
Szerinte nem az a probléma, hogy a politikusok nem értik a veszélyt, hanem az, hogy hiányzik a sürgősség és a politikai akarat a cselekvésre.
Bell, aki korábban az amerikai kormányban az atomenergiával kapcsolatos pozíciókat töltött be, azt nyilatkozta, hogy a Zaporizzsjei Atomerőmű elleni támadás nemcsak az infrastruktúra pusztulásához, hanem a reaktor leolvadásához is vezethet.
„Megdöbbentő, hogy ilyen intézkedések egyáltalán lehetségesek egy olyan létesítménnyel kapcsolatban, amely rendkívül veszélyes balesetet okozhat” – mondja.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy az állomás egyre veszélyesebbé válik a leromlott biztonsági rendszerek, a gyenge szabályozás és a kritikus személyzethiány miatt.
Kholosa, aki az 1986-os baleset idején a csernobili atomerőműben dolgozott, majd később a kormányban a nukleáris biztonsággal foglalkozott, azt nyilatkozta, hogy Oroszország intézkedései „kontrollálatlan sugárzáskibocsátást” okozhatnak, amely „halálos fenyegetést jelentene nemcsak Ukrajnára, hanem az összes szomszédos államra nézve is”.
Megjegyzendő, hogy a Zaporizzsjei Atomerőműnek folyamatos áramellátásra van szüksége a biztonsági rendszerek működéséhez, de ez már többször is megszakadt. Ráadásul a szükséges javításokat sem végzik el, ami a kritikus berendezések fokozatos meghibásodásához vezet. Az erőműben ráadásul súlyos személyzethiány van, és az ott dolgozók többsége nem az ukrán „Energoatom” vállalattól származik, amely korábban a létesítményt irányította, hanem orosz struktúrákból.
Kholosha szerint az állomás és az erőművek területe aknásított, ami jelentősen növeli a véletlen vagy szándékos robbanás kockázatát.
Sean Burney, a Greenpeace Ukraine vezető atomenergia-szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva a Roszatom állami vállalattal közösen tervezi az erőmű csatlakoztatását az energiarendszeréhez.
„Nem szabad megengedni, hogy a Roszatom megpróbálja újraindítani a reaktorokat. A nemzetközi közösség, az európai kormányok és a NAÜ legfontosabb prioritása az erőmű illegális megszállásának megszüntetése kell, hogy legyen. Oroszország semmilyen körülmények között sem tarthatja fenn az ellenőrzést felette” – hangsúlyozta.
Egy új nukleáris korszak
Kholosa félelmei csak fokozódtak 40 évvel a csernobili katasztrófa után, mivel a feszültség enyhítése helyett a világ vezetői egyre inkább nukleáris fenyegetésekhez folyamodnak.
„A nukleáris zsarolás küszöbének veszélyes mértékű csökkenését látjuk. Amikor a vezetők nyíltan beszélnek a nukleáris fegyverek használatáról, az aláássa a globális elrettentő rendszert” – mondja.
Bell szerint a világ egy új nukleáris korszakba lép, ahol a vezetők nem tesznek valódi lépéseket a kockázatok csökkentése érdekében.
Az úgynevezett „végítéleti óra”, amely azt méri, hogy az emberiség mennyire van közel az önpusztításhoz, 2026 januárjában éjfél előtt 85 másodpercet mutatott – ez a történelem legveszélyesebb mutatója.
„Voltak veszélyes időszakok a történelmünkben, de aztán a vezetők megtalálták a módját a kockázatok csökkentésének, még a nehéz kapcsolatokban is. Valahányszor a nyilakat visszaszorították, az a közvélemény nyomásának és a vezetők cselekvési hajlandóságának és a szakértők meghallgatásának volt köszönhető. Még a hidegháború legsötétebb időszakaiban is beszéltünk a stratégiai stabilitásról és a nukleáris kockázatokról. Ma már ezt nem látjuk” – zárta Bell.
Írta a 146.hu
