Jelentős, százezres eltérések vannak az országon belül az átlagnyugdíjak között, csakúgy, mint az azokat alapvetően meghatározó nettó fizetésekben. Többek között ez derül ki a napokban megjelent a legrészletesebb, járásokra bontott nyugdíjstatisztikából, amely a fővárost összességében nézi, ezért a Buksza elkérte a Központi Statisztikai Hivataltól a kerületi adatokat is.

https://hvg.hu/gazdasag/20260420_atlag-nyugdij-realertek-helyettesitesi-rata-magyarorszag

A két adatsor összevezetése után kiderült, hogy a XII. kerületben élő nyugdíjasok átlagosan több mint 358 ezer forintot kapnak, ez a legmagasabb összeg az országban. Utána következik a II. kerület közel 357 ezer, majd az I. kerület 345 ezer forinttal.

A fővároson belül a VII., a VIII. és XX. kerületben lakó időseknek jut a legalacsonyabb összeg, a szóban forgó városrészekben 282-285 ezer forintról van szó, ám még ez is meghaladja a 261 ezres országos átlagot.

A járások közül Budakeszi járásban élő nyugdíjasok állnak az élen 312 ezer forinttal. Ebben az összevetésben a Tiszaújvárosi járás a második 307 ezer, a harmadik hely pedig a Dunakeszi járásé, ahol 298 ezer forint az átlag. A legalacsonyabb átlagértékek a Csengeri, a Mórahalmi, a Kiskőrösi és Kisteleki járásra jellemzőek, utóbbiakban kevesebb mint 200 ezer forint jut átlagosan az időseknek. Az is kiderül az adatokból, hogy a járások többségében a 261 ezres országos átlag alatt van a juttatás, összesen közel 140 ilyen szerepel a statisztikában.

Nettó fizetés kontra átlagnyugdíj

A Buksza a kerületekre és járásokra bontott átlagkereseti adatok alapján azt is megnézte, hol a legnagyobbak a különbségek a helyi becsült nettó fizetés és az átlagos nyugdíj összege között. Itt is a budapesti kerületek állnak az élen 400 ezer forintot meghaladó eltéréssel.

Ugyanakkor a legszegényebb térségekben található Záhonyi, Gönci és Cigándi bőven 100 ezer forinton belül különbség látható.

A nyugdíjasok többsége az átlag alatt

Bár éves szinten 9 ezer fővel csökkent a legalacsonyabb, maximum 100 ezer forintos havi nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők száma, még így is több mint 163 ezren vannak. Ezen belül kizárólag az öregségi nyugdíjakat nézve több mint 70 ezer idős embernek kell beérnie ennél kisebb összeggel. Arról nem beszélve, hogy 1,2 milliós azoknak a tábora, akik a már említett 261 ezer forintos átlagnyugdíjnál kevesebbet kapnak és több mint 928 ezer nyugdíjasnak kevesebb mint 200 ezer forintot utal a Magyar Államkincstár.

A Bankmonitor a friss adatokon alapuló elemzéséből pedig az derül ki, hogy 715 ezer nyugdíjas ellátása nem éri el a portál által becsült 178 ezer forintos létminimumot. Ők más kiegészítő bevétel nélkül nagyon nehéz helyzetben élhetnek. Ez a nyugellátásban részesülőknek durván a 31,4 százaléka. Az viszont kedvező, hogy az egy évvel korábbi becslések alapján még durván 800 ezer nyugellátásban részesülő személy ellátása maradt el a becsült létminimum összegétől, vagyis a helyzet némileg javult az elmúlt évben.

A számokból is látszik, hogy lesz helye a Tisza Párt programjában felsorolt lépéseknek a jövőben. Ezek alapján az új kormány várhatóan felemeli a legalacsonyabb öregségi és rokkantsági nyugdíjak összegét, így a minimális szint 120 ezer forint lesz. A Bankmonitor szerint ezzel nem éri el az érintettek ellátása a becsült létminimumhoz szükséges összeget, de az kétségtelen, hogy a legnehezebb helyzetben lévők életminősége érdemben emelkedhet. Arra is számítani lehet, hogy jelentősen emelné az új kormány a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők ellátását, ebben a csoportban havi 6-12 ezer forintos emelésre lehet számítani.