Néhány órával az után, hogy a Pécs Aktuálnak megerősítette a visszavonulásáról szóló információt és egy részletesebb facebookos állásfoglalást ígért, Bánki Erik tartotta a szavát: egy több oldalnyi hosszúságú bejegyzést írt arról, miért nem veszi fel a parlamenti mandátumát és hogyan értékeli a választási eredményt.

A fideszes politikus, az elvesztette közvagyon jellegét szófordulat atyja, aki 1998 és 2026 között egy kétéves, az Európai Parlamentben tett kitérőt leszámítva végig parlamenti képviselő volt, arról írt: „16 év kormányzás közben kicsit elkényelmesedtünk, kicsit természetessé vált számunkra, hogy minden választást megnyerünk. Így éppen a legfontosabb dolgok maradtak el: azok a belső viták és egyeztetések, amelyek előre viszik egy politikai közösség munkáját”.

Úgy véli, „beszűköltek, sőt több esetben sajnos be is dugultak” azok a csatornák, „amelyek a terepről, az emberektől jönnek, és amelyeket az országgyűlési képviselőkön, valamint a politikai munkatársakon keresztül tudunk az országos vezetés felé közvetíteni.”

Nem jutottak el a fontos információk a döntéshozók felé, „ennek tudom be azt, hogy rossz kampánystratégia mentén, rossz üzenetekkel próbáltuk elérni az embereket, és meggyőzni a támogatóinkat arról, hogy ránk szavazzanak”.

Majd azzal folytatta: „Az elmúlt 16 évben felnőtt egy teljesen új generáció. A mai 30 évesek még gyerekek voltak akkor, amikor mi már kormányozni kezdtünk. Számukra a Fidesz egy adottság volt. Rajtunk kívül nem ismertek mást. Az ő szempontjukból talán természetes is lehet, hogy kíváncsiak valami újra, valami másra”. A mai fiatalok számára „teljesen mindegy volt, hogy ezek az ígéretek hihetőek-e, reálisak-e vagy sem, mert nincs viszonyítási alapjuk”.

Ez után némi kommunistázásba kezdett: a saját generációja még emlékszik „a kommunista módszerekre, arra a hazug ideológiára, amely megtörte és megölte a lelkeket”. „Az 50 év alatti választóknak azonban nincsenek ilyen tapasztalataik. Őket sokkal könnyebb megvezetni ezzel az ideológiával, azzal, hogy minden rossz volt korábban, mindenki bűnös, aki részese volt annak a rendszernek, és majd ezután minden jó lesz. Nem racionális, pusztán ideológiai alapon. Úgy látszik, hogy az idők változtak, az eszközök azonban sajnos nem”.

Ami pedig a jövőt illeti: „Nagy vereséget szenvedtünk, de a vereség nem volt megsemmisítő” – értékelt. Mint írta, úgy érzi, hogy „56 évesen eljött a váltás ideje. Jöjjenek most azok, akik lehetőséget szerettek volna kapni már korábban is, akikben van bizonyítási vágy, bátorság és küzdeni akarás, és persze még elég fiatalok is ahhoz, hogy felépítsenek egy politikusi karriert”. Ő maga pedig a háttérből fog dolgozni azon, hogy a Fidesz közössége „egyben maradjon, erősödjön, és mielőbb vissza tudjunk térni a kormányzásba”.