Európa legaktívabb tűzhányója gyakran évente többször is kitör. Ami azonban mindig is igazán zavarba ejtette a kutatókat az Etna vulkánnal kapcsolatban, az a magma különleges összetétele és a szinte kimeríthetetlen utánpótlása. Úgy tűnt, a vulkán egyszerűen nem követi a megszokott geológiai szabályokat.
Fotó: SALVATORE ALLEGRA / ANADOLU
Miért számít különlegesnek az Etna vulkán?
A legtöbb vulkán jól ismert geológiai környezetben alakul ki: kőzetlemezek szétválásánál, alábukási zónákban, vagy épp forrópontos területeken. Az Etna ugyan egy alábukási zóna közelében található, lávájának összetétele mégis inkább a forrópontos vulkánokéra emlékeztet. A 3400 méter magas rétegvulkán méretét és szerkezetét megmagyarázza az alábukási zóna. Azonban a kitörések úgynevezett alkáli magmát hoznak a felszínre, amelyhez általában lassú és korlátozott mértékű köpenyolvadás szükséges, ami nem az alábukási zónák jellemzője. Ráadásul a vulkán meglepően nagy mennyiségben és gyakran hozza felszínre az ilyen anyagot, ami szintén megmagyarázhatatlan volt már hosszú ideje.
Honnan származik a magma utánpótlása?
A kutatók kőzetminták alapján rekonstruálták az Etna elmúlt 500 ezer éves működését. Meglepő módon a láva – azaz a felszínre jutó magma – összetétele szinte végig állandó maradt, ami arra utal, hogy nem frissen képződő magma táplálja a kitöréseket.
Az új magyarázat szerint az anyag a felső köpeny és a kőzetlemezek határán megrekedt „zsebekből” származik, mintegy 80 kilométeres mélységből.
A kutatók szerint ezekben a zónákban a magma hosszú ideig „tárolódhat”, majd a megfelelő körülmények között lassan a felszín felé préselődik. A folyamatot úgy lehet elképzelni, mintha egy szivacsból nyomnánk ki a vizet: a köpenyben lévő magma repedéseken keresztül szivárog felfelé.
Miben más még mindig az Etna működése?
Fotó: Wikimedia Commons
A tanulmány szerint a vulkán működése tehát a 2006-ban felfedezett úgynevezett „petit-spot” mechanizmushoz hasonlítható. Ez a jelenség általában azonban kis méretű, óceán alatti vulkánoknál fordul elő, ahol a magma nem közvetlenül a mélyből érkezik, hanem a felső köpenyben rekedt anyagból szabadul fel. Az Etna esetében azonban ez a folyamat egy hatalmas, több mint 3400 méter magas „behemót” rétegvulkánnál zajlik, ami rendkívül szokatlan. A kutatók szerint ez teszi az Etnát szinte egyedülállóvá a Földön.
Írta az origo.hu
