Ahogy arról már korábban részletesen beszámoltunk, számos műszaki csúszás és hajtóanyag-szivárgási probléma elhárítása után az Artemis-2 küldetés végül amerikai idő szerint 2026. április 1-jén startolt el. A fedélzeten Reid Wiseman parancsnokkal, Victor Glover pilótával, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésfelelősökkel, akikről korábban részletes portrét is közöltünk. A 10 napos misszió egy szabad visszatérési pályát alkalmazott: a legénység először magas Föld körüli pályán tesztelte a rendszereket, majd az Orion főhajtóművének begyújtásával elindultak a Hold felé, amit mintegy 7400 kilométeres távolságban április 6-án meg is kerültek, soha nem látott képeket közölve a Föld körül keringő égitest túlsó oldaláról. Ez a pálya azért biztonságos, mert a Hold gravitációja önmagában is elegendő ahhoz, hogy a hajót visszairányítsa a Föld felé anélkül, hogy bonyolult manőverekre lenne szükség. Bár a Hold felszínére nem szálltak le, tulajdonképpen ez a küldetés jelenti a végső minősítést a mélyűri utazásokhoz.
Christina Koch, a legénység egyetlen női tagjaként olyan szempontokra is odafigyelt, mint a tudatos bőrápolás. Elvégre ugyanolyan – ha nem nagyobb – szükségletei vannak bőrének a világűrben, mint a Földön. Egy friss interjúban megjegyezte, legalább olyan fontos a bőrápolásról beszélni, mint a történelmi jelentőségű űrsétájáról.
Skincare rutin az űrben
A NASA még évekkel ezelőtt fedezte fel, mennyire jótékony hatással van a LED a bőr gyógyulására. Ennek nyomán jöhettek létre később azok az infrafényes lámpák, amelyeket ma már maszkként használnak nők, hogy javítsák bőrképüket. Ez nem csupán furcsa hóbort, hanem tudományosan bizonyított a hatékonysága. Sőt, pár éve egy bőrgyógyász ellátogatott a NASA-hoz, ahol több űrbéli bőrápolással kapcsolatos információt megosztottak vele. Ennek kapcsán kiderült, hogy a cég számára az egyik legfontosabb szempont, hogy asztronautáik bőre rendben legyen.
Mindezt pedig most Koch esete meg is erősíti. Az asztronauta elárulta, az űrben többszörösen érvényesül az íratlan szabály, miszerint a kevesebb néha több. Nincs szükség húszlépéses rutinra, azonban van két fontos szempont, aminek eleget kell tenni.
Az egyik a megfelelő hidratálás, a másik pedig a kellően erős fényvédelem.
Koch elárulta, az űrbe érkezvén hamar érzékelték a páratartalom hiányát, illetve azt, milyen gyorsan szárad a bőrük ennek hatására. Nem véletlen tehát, hogy a NASA küldött fel velük hidratáló krémet, de ennek márkáját nem árulták el. Ezen kívül a folyó víz hiánya is erőteljes sokként érte, annak ellenére, hogy pontosan tudta, nem lesz elérhető a világűrben. Olyan bagatell dolgot sem tudtak csinálni, mint az arcmosás, tehát más megoldást kellett találniuk.
Koch találékonysága itt is megmutatkozott: aloe verás tisztítókendőket vitt magával az útra, ami felfrissítette arcát reggelente. Olyannyira kellemes volt, hogy megosztotta társaival is, akik ezután mindennap kértek a kendőből.
Az ultramagas UV-sugárzás miatt pedig elengedhetetlen volt, hogy legyen náluk megfelelő fényvédő is. Az asztronauta elmondta,
a világűrben semmi sem töri meg a sugárzást, ettől jóval világosabb és károsabb is az emberi bőrre.
Hozzátette, ugyan nem túl gyakran éri közvetlenül a bőrüket a napsugárzás, azonban ilyen hosszú utak alkalmával elengedhetetlen, hogy legyen náluk megfelelő fényvédelmet nyújtó készítmény. Mindemellett persze szemüket is óvniuk kell, ezért általában napszemüveg is van náluk.
A jó alvás titka a súlytalanság
A súlytalan alvás a kutatások szerint rendkívül jó hatással van az inszomniában szenvedőkre, valamint az emberi csontozatra, ízületekre is. Persze ez nem egy olyan lehetőség, amivel bármikor bárki élhet, mégis izgalmas betekintést nyerni abba, milyen lenne, ha így alhatnánk. Koch a következőképpen írta le, milyen a súlytalanságban álomra hajtani a fejünket:
Képzeld el, hogy alvás közben soha nem kell megfordulnod, soha nem leszel merev, soha nem lesz túl meleg egy bizonyos testrészed, és soha nem kell a párnádat a hűvösebb oldalára fordítanod – az űrben aludni épp ilyen.
Ráadásul hosszútávú jótékony hatásai is vannak a súlytalanságban alvásnak. Először is, jótékonyan befolyásolja a természetes hőszabályozást, amely elengedhetetlen a mélyalváshoz. Enyhülhetnek az emésztési problémák, mint a például a reflux, valamint a forgolódás is elkerülhető, hiszen nincsenek kényelmetlen nyomáspontok, amiken rosszul fekszünk. Mivel a súlytalanságban a testünk nem nehezedik ránk, nem is tudjuk elaludni mondjuk a nyakunkat, ami több napos kellemetlen húzódó érzést okoz.
A tudomány szerint ez az állapot itt a Földön is elérhető – persze csak nagyjából –, amennyiben úgy helyezkedünk alvó pózba, hogy a fejünket és a térdünket a szívünk fölé helyezzük, mivel így a gerinc egy semleges állapotba kerül, az izmaink pedig könnyebben ellazulnak. Összességében enyhül a testünk saját magára gyakorolt nyomása, normalizálódik a vérnyomás, a légzés, mi több, kisebb eséllyel kezdünk el horkolni éjszaka. Azt persze mindenki döntse el a maga, kényelmes-e ilyen pozícióban aludni.
(Borítókép: Christina Koch a NASA Kennedy Űrközpontjában 2026. április 1-jén. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
