Ukrajna területeket veszíthet az Oroszországgal kötendő békeszerződés érdekében, de ez kikövezheti számára az uniós vezető utat – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Marsbergben hétfőn a Kyiv Independent tudósítása szerint.

A kancellár szerint Volodimir Zelenszkij elnöknek ezt a lépést népszavazással kellene megerősítenie. Merz hozzátette, hogy a többség támogatása érdekében Zelenszkijnek meg kell értetnie az ukrán néppel, hogy a veszteség árán nyílik meg az út számára Európába.

Oroszország jelenleg az ukrán terület mintegy 20 százalékát tartja megszállva, és a tűzszüneti megállapodás megkötése érdekében további, a Donyecki régióban található területek átadását követeli Kijevtől.

Az ukránok ugyanakkor nem hajlandók feladni olyan területeket, amelyek jelenleg is az ellenőrzésük alatt állnak és a front jelenlegi vonala mentén fagyasztanák be a konfliktust Oroszországgal.  Volodimir Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy ezen döntés meghozásához is népszavazásra lesz szükség.

Az ukrán elnök, a német kancellár szavaira is reagálva hétfőn azt mondta, hogy Ukrajna nem csak magáért küzd.

„Oroszország a mi területünket akarja, hogy mások területeit is elfoglalhassa” – mondta Zelenszkij egy videóüzenetben, amelyet Telegram-csatornáján osztott meg.

„Amennyiben egy országgal szemben sikerrel jár, akkor egy másik szomszédjával szemben is meg fogja tenni” – figyelmeztetett.

Az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban Merz elmondta, hogy az uniónak egyértelmű és teljesíthető csatlakozási tervet kell felkínálnia Kijevnek.

„Ukrajnának európai perspektívával kell rendelkeznie. Nem dobhatjuk oda Ukrajnát Oroszországnak, helyette meg kell mondanunk az ukránoknak, hogy van jövőjük Európában” – mondta a kancellár.

Ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozással kapcsolatos túlzott reményektől, és kijelentette, hogy Ukrajna 2027-ben vagy 2028 januárjáig megvalósuló uniós csatlakozása irreális elképzelés.

Ukrajna 2022 óta rendelkezik tagjelölti státusszal, de Magyarország megakadályozta mind a hat tárgyalási csomag megnyitását, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság dicsérte Kijev reformjainak ütemét.

A csatlakozási tárgyalások újra lendületet kaptak Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 12-i választási veresége után.

Kijev sürgette az Európai Uniót, hogy határozzon meg konkrét csatlakozási dátumot, miközben elutasította a részleges tagság bármilyen formáját.