Szokatlanul sok kondenzcsík jelent meg az égen Magyarország fölött is, a konteókra sem kellett sokat várni.
A kedélyeket a Tudásmorzsák a repülésről szakmai oldalon hűtötték le, mint írták, a kondenzcsíkok képződéséhez pára kell, -30 fok alatti hőmérséklet, illetve lehetőleg enyhébb szél. A légköri adottságok pedig ezúttal megfelelőek voltak, ez derült ki a HungaroMet rádiószondás méréséből is:
„A diagramon a piros vonal mutatja a levegő hőmérsékletét a magasság függvényében (a függőleges tengely a légnyomás, ami megfeleltethető a van a harmatpont a levegő hőmérsékletéhez, annál nagyobb a páratartalma.”
„A szondás mérésből az látszik, hogy 4-5000 méter magasan szinte porszáraz a levegő, ám 9 500 és 12 000 méter között van benne pára dögivel, hiszen a harmatpont igen közel van a hőmérséklethez.Ehhez pedig társul a 70-90 kilométeres szél, ami odafenn szinte szélcsendnek számít” – közölték a jelenség elemzésében.
Mivel az utasszállítók döntő többsége ebben a magasságban repül, így adott volt, hogy tartós kondenzcsíkok alakulhassanak ki, valamint az is, hogy az összes gép „rajzoljon egyet az égre”, ne csak azok, melyek egy szűk magassági rétegben haladtak.
És hogy milyen népszerű konteók alakultak ki a kondenzcsíkok kapcsán? Erről itt írtunk korábban.
Írta az atv.hu
