A modern konfliktusokat, beleértveaz ukrajnai háborút és az iráni patthelyzetet, egyre inkább nem a klasszikus katonai fölény, hanem az aszimmetrikus hadviselés módszerei határozzák meg – vonja le a következtetést Michael P. Dempsey elemző aForbesnak írt cikkében.
Ez egy olyan helyzet, ahol az erőforrásokban és technológiában gyengébb fél ezt nem konvencionális megoldásokkal kompenzálja – az olcsó drónok tömeges használatától kezdve az ellenség sebezhető infrastruktúrájának csapásaiig. Az aszimmetrikus hadviselés lehetővé teszi az erősebb fél előnyének semlegesítését, a technológiai előnyt sebezhetővé alakítva.
A szerző szerint az ilyen megközelítések egyre kulcsfontosságúbbá válnak. Ukrajnában ez a drónok, a precíziós csapások és a rugalmas taktikák széles körű használatában nyilvánul meg, amelyek lehetővé teszik az erősebb ellenfél elrettentését. Irán esetében ez a proxy erőkre, rakéta- és dróntámadásokra, valamint a gazdaságilag érzékeny objektumok elleni csapásokra való támaszkodásban nyilvánul meg.
Különös figyelmet fordítanak a háború gazdaságosságára. Az olcsó fegyverek, mint például a drónok, aránytalanul nagy kárt okozhatnak a költségükhöz képest, míg elfogásuk gyakran sokkal drágább rendszereket igényel. Ez olyan egyensúlyhiányt teremt, amelyben még a technológiailag fejlett hadseregek is kénytelenek nem hatékonyan felhasználni az erőforrásokat.
A szerző hangsúlyozza, hogy egy ilyen átalakulás magát a konfliktusok logikáját változtatja meg. A győzelem egyre kevésbé függ a tankok vagy repülőgépek számától, és egyre inkább a gyors alkalmazkodás, az ellenség gyengeségeinek kihasználása és a nem konvencionális cselekvés képességétől.
Ennek eredményeként, amint azt az anyag is megjegyzi, az aszimmetrikus módszerek már nem kiegészítő eszközök, és a modern háborúk kimenetelét meghatározó egyik fő tényezővé válnak.
Írta a 146.hu
