Ránk szabadítja a poklot a sivatagi por

A sivatagi por nemcsak látványos porviharokat okoz, de sokszor messzire el is szállítódik, és csendben alakítja a Föld hőmérsékletét. Az UCLA kutatói most műholdas adatok, repülőgépes mérések és új éghajlati szimulációk alapján pontosították, mennyi hőt tart vissza a légkörben lebegő por.

A sivatagi por könnyen nagy távolságokban és magasságban terítődik szét a légkörben, ezért hatása globális
A sivatagi por könnyen nagy távolságokban és magasságban terítődik szét a légkörben, ezért hatása globális

Hűt vagy fűt a sivatagi por?

Különös módon egyszerre két ellentétes hatást is kifejthet a sivatagi por. A világosabb porszemcsék visszaverik a napfényt az űrbe, ami hűti a bolygót. Ugyanakkor a sötétebb por elnyeli és visszasugározza a Föld felszínéről távozó hőt, nem engedi azt a légkörből távozni: azaz részben úgy viselkedik, mint egy vékony légköri takaró. Emiatt a por teljes hatását nehéz kiszámítani: nem elég azt tudni, mennyi van belőle, számít a szemcsék mérete, magassága, összetétele és elhelyezkedése is.

Mit figyeltek meg a kutatók?

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a por hőmegtartó hatása nagyjából 0,25 watt négyzetméterenként. 

Ez a teljes emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás melegítő hatásának körülbelül tizede, miközben a legtöbb klímamodell eddig csak 5 százalék körüli értékkel számolt. 

Jasper Kok, a UCLA légkör- és óceánkutatója szerint ez nem azt jelenti, hogy a modellek rosszak lennének, hanem azt, hogy egy fontos részletet pontosabban kell beépíteni. A különbség azért is jelentős lehet, mert a por nem egyenletesen oszlik el: a Szahara, a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia környezetében sokkal erősebben befolyásolhatja a hőmérsékletet, a párolgást és a csapadékot.

Miért fontosak a nagyobb porszemcsék?

A kutatás egyik legérdekesebb pontja, hogy a jelenlegi modellek alulbecsülik a nagyon durva szemcsék mennyiségét. Ezek különösen hatékonyan tartják vissza a hőt, mégis sokáig kisebb szerepet tulajdonítottak nekik. A becslések szerint körülbelül 20 millió tonna ilyen nagyobb szemcseméretű por lebeg a légkörben, ami nagyjából 4 millió afrikai elefánt tömegének felel meg. A modellek ennek csak körülbelül a negyedével számolnak. Ez magyarázhatja, miért tűnt eddig gyengébbnek a por üvegházhatása.

Írta az origo.hu