„Teljesen lesokkolódtam” – mézes kenyérrel és saját doppingtesztekkel döntött maratoni világcsúcsot

A „csapatmunka” a bolyban: Csere Gáspár szerint az egyik kulcs a rendkívül erős mezőny volt. „Nem mindegy, hogy két-három fős bolyban kell futni, vagy egy nyolc-tíz fős élcsoportban. Londonban ott voltak a pacemakerek, mellettük pedig a világ legjobbjai, akik egymást is húzták a csúcs felé.” A nagy létszámú élboly a szélárnyék miatt is segítette a tempót.

A megduplázott üzemanyag: A verseny közben már a Maurten frissítési rendszere dolgozott: ez olyan hidrogél-alapú sportitalokat és géleket jelent, amelyekkel a futók nagy mennyiségű szénhidrátot tudnak bevinni úgy, hogy közben kevésbé terhelik meg a gyomrukat. „Korábban 50–80 grammot vittek be óránként, most már akár 120 grammot is. Ez óriási ugrás. Nem akkor lassulsz ugyanis, amikor teljesen kifogysz, hanem már jóval előtte: ha nincs energia, a test automatikusan visszavesz a tempóból.” Sawe-ék ezt a korlátot is kitolták.

A pehelysúlyú technológia: Csere Gáspár szerint a cipőválasztás is a három legfontosabb rekorddöntő szempont közé sorolandó. „Az első két helyezett egy 96 grammos cipőben futott. Ez brutálisan könnyű, olyan érzés lehetett benne, mintha mezítláb mentek volna” – magyarázza a magyar futó, aki szerint ez nem puszta számháború. Évekig tartott, mire a technológia eljutott oda, hogy egy anyag egyszerre legyen pehelysúlyú és stabil.

Sabastian Sawe, SabastianSawe,
maratonfutó-rekord, maratonfutó, rekord, maratonfutás, kétóramaratonfutó-rekord, Kenya's Sabastian Sawe poses with his new world record time written on his running shoe at the finish of the 2026 London Marathon in central London on April 26, 2026. Kenya's Sabastian Sawe broke the two-hour mark for the first time in history on Sunday in winning the London Marathon. (Photo by JUSTIN TALLIS / AFP) / “Restricted to editorial use - sponsorship of content subject to LMEL agreement”.
A pihekönnyű cipő tökéletes társa volt az új világcsúcstartónak
Fotó: AFP

Azt kell látni, hogy itt már minden gramm számít, mert nem mindegy, hányszor kell megemelni azt a súlyt a negyvenkét kilométer alatt. Ezek a fejlesztések nemcsak gyorsítják a futót, hanem segítenek abban is, hogy ne essen szét a mozgása a táv végére.

14 perces ötezrek – ahol a „pihenés” is fáj

Hogy megértsük a sebességet: a mezőny 21 km/h körüli tempóval robogott, ami azt jelenti, hogy nagyjából nyolc darab 14 perc körüli ötezer métert tettek le egymás mellé – pihenő nélkül.

„Ez egy elit futónak önmagában nem extrém tempó, hiszen pályán ennél egy perccel jobbat is tudnak. A kérdés tehát nem a tiszta sebesség, hanem az, hogy meddig tudod ezt fenntartani” – világít rá Csere. Éppen ez az, ami Londonban megdőlt.

Írta az origo.hu