Az Államadósság Kezelő elárulta, mennyibe kerül a magyar államnak a kínai gigahitel





Gazdaság: Az Államadósság Kezelő elárulta, mennyibe kerül a magyar államnak a kínai gigahitel


























































Az Államadósság Kezelő elárulta, mennyibe kerül a magyar államnak a kínai gigahitel

A kölcsönt egy összegben, 2027 áprilisában kell visszafizetni.






  • HVG



Bár korábban a bíróság is úgy ítélte meg, hogy közérdekű adatnak minősülnek a magyar állam által 2024 tavaszán felvett, egymilliárd eurós kínai hitel részletei, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) évekig nem közölte ezeket. A kölcsön az akkori adósságállomány devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg, ezzel 1000 milliárd forint fölé ugrott Magyarország Kínával szembeni tartozásállománya. A hitelt három kínai pénzintézet, a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította, a futamidő pedig három év, a visszafizetési határidő 2027. április 19-e, amikor egy összegben kell törleszteni az adósságot a magyar államnak.

További részletek eddig nem voltak ismertek, de a választás után az ÁKK váratlanul válaszolt a 444 közérdekű adatigénylésére, amelyben többek között a kamatszintre kérdeztek rá, illetve a szerződés teljes szövegét is szerették volna megismerni.

Az ÁKK válasza szerint a kínai hitelt a 6 havi EURIBOR referencia kamathoz (ez a jelenlegi kamatperiódusban 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett vette fel a magyar állam, vagyis

a jelenlegi kamatperiódusban összesen 3,916 százalékon évente.

A hitel mellett felmerültek egyéb költségek, a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve az egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék volt, egy egyszeri szervezési díjat is felszámoltak, aminek mértéke szintén 0,4 százalék. Vagyis az egymilliárd euróra vetítve összesen 8 millió euró, ami valamivel több mint 3 milliárd forintot jelent.

Az ÁKK válasza szerint „az egyéb költségek alkalmazása a nemzetközi ügyletek terén érvényesülő nemzetközi gyakorlatnak megfelelő”, a kamat és a felár pedig „a hitel felvételekor jellemző piaci szinteknek megfelelő volt”.

Az adósságkezelő azonban megtagadta a szerződés teljes szövegének kiadását arra hivatkozva, hogy annak „teljes kiadása az állam jövőbeni üzleti tevékenységére, közpénzügyi, adósságfinanszírozási érdekére és nemzetközi kapcsolataira nézve aránytalan sérelmet eredményezhet”.

Nyitókép: MTI / Manek Attila.




Hozzászólások


Útmutató cégvezetőknek















Írta a hvg.hu