Bahrein elnökletével az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn ülést tartott a tengeri kereskedelem biztonságáról. A témakör különösen húsba vágó a királyság és a többi öbölbeli arab olajmonarchia számára, hiszen a Hormuzi-szoros zárva van az iráni háború több mint két hónappal ezelőtti kezdete óta. A testület soros elnökeként azonban a kicsiny arab ország csak azt tapasztalhatta, hogy az öbölbeli arab nemzetek mennyire tehetetlenek a kereskedelmük szempontjából létfontosságú vízi út megnyitásában.

A Donald Trump amerikai elnök által határozatlan ideig meghosszabbított tűzszünet dacára mind az iráni, mind az amerikai blokád fennmaradt. Naponta átlagosan négy hajó halad át a szoroson, míg a háború előtt 130 körül alakult a napi forgalom. Még kilátástalanabb lehet az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagországa – Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Omán – számára, hogy az amerikai–iráni egyezkedések egyelőre nem sok reménnyel kecsegtetnek.

Az eddigi tárgyalásokon ugyanis a szoros megnyitásán kívül az iráni atomprogram kapott hangsúlyosabb szerepet, az iráni rakétaprogram és a regionális szövetségesek – például a jemeni hutik vagy a libanoni Hezbollah – iráni támogatása háttérbe szorult. Ami az öbölbeli arab országok számára azt jelenti, hogy Irán fenyegető ereje – rakétákkal és drónokkal – megmaradna, és továbbra is sakkban tarthatja a szomszédait, ellenőrzése alatt tudva a Hormuzi-szorost, még ha bele is egyezne a szabad hajózásba.

https://hvg.hu/360/20260421_usa-trump-iran-haboru-hormuzi-szoros-iszlamistak-siitak-forradalmi-garda

Ám ez utóbbi sem látszik valószínűnek, Teherán azon van, hogy ő írja a szabályokat a tengeri átjáróról, és „vámot szedjen”. Ahogy egy öbölbeli elemző fogalmazott, Irán rátalált az „aranybányára”. Az Öböl-monarchiák szerint ezért a tűzszünet nem elég. Azt követelik az USA-tól, hogy ne csak a háborúnak vessen véget, hanem érje el, hogy Irán jelentős mértékben korlátozza rakéta- és drónarzenálját, illetve soha többé ne használhassa fegyverként a Hormuzi-szorost, amelyen békeidőben a globális kőolaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) mennyiségének ötöde haladt át tankereken.