Jelentős strukturális változás előtt áll a hazai intézményrendszer: a jövőben egyetlen minisztérium felügyeli majd a teljes oktatási folyamatot az óvodától egészen a diplomaosztóig. Az ágazati szereplők abban bíznak, hogy az egységesített rendszer végre képes lesz áthidalni azokat a szakadékokat, amelyeket eddig a családi háttér vagy az anyagi helyzet okozott.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kifejezetten üdvözli, hogy a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás egy tárca alá kerül. Meglátásuk szerint ez a lépés végre lehetőséget ad a rendszerszintű problémák kezelésére, hiszen a hozzáférési egyenlőtlenségek nem az egyetem kapujában kezdődnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi különbségek már az óvodás korban megjelennek, és később döntően befolyásolják, kiből válhat egyetemi hallgató. A szervezet szerint a diplomaszerzés ma még sokszor nem a puszta teljesítményen, hanem a hozott kulturális tőkén és a szülők pénztárcáján múlik – erről számolt be a Pénzcentrum.
Az oktatás átalakítása csak az első lépés
A HÖOK bizakodva fogadja, hogy Lannert Judit tervei között kiemelten szerepel az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás kérdése, és abban bízik, hogy ez a szemlélet a felsőoktatási döntésekben is érvényesül majd.
Az igazi kérdés azonban az, mi történik azokkal, akik hátrányos környezetből ugyan bejutnak az egyetemre, de ott maradni már sokkal nehezebb. A HÖOK „Az egyetem ilyen…” országjáró kampánya során gyűjtött hallgatói visszajelzések alapján a szervezet egyértelműen fogalmaz: a felsőoktatásban az esélyteremtés nem választható el a megélhetés feltételeitől.
Három kiló csirkemell – ennyi az ösztöndíj?
A helyzet szemléltetésére a HÖOK nem finomkodott: szerintük az ösztöndíjak reálértéke annyira lecsökkent, hogy előfordul, hogy az ösztöndíj 3 kg csirkemellre is épphogy elég. Ezen felül a kollégiumi férőhelyek szűkössége és a valódi hallgatói karriertámogatás hiánya sem segít abban, hogy aki bejut, az ott is maradjon.
A HÖOK álláspontja szerint tehát a rendszer egységes irányítása önmagában nem old meg semmit, ha a hallgatói megélhetés – ösztöndíj, lakhatás, karriertervezés – nem kerül a felsőoktatás-politika fókuszába. A szervezet meggyőződése, hogy ezek együttes kezelésével válhat a diplomaszerzés ne kiváltság, hanem minden tehetséges fiatal számára elérhető lehetőség Magyarországon.
Írta az atv.hu
