Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyermektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2 százalék volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1 százalékos OECD-átlagot. A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb – hangsúlyozza a Niveus.
Stabil adóék, eltérő nemzetközi trendek
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai alapján a magyar adóék az előző évhez képest lényegében nem változott, miközben az OECD-országok többségében emelkedett. (Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségből – vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek együtteséből – mekkora részt von el az állam adók és járulékok formájában.)
Ez arra utal, hogy a hazai rendszer rövid távon stabil, ugyanakkor kevésbé követte a nemzetközi trendeket.
A járulékok dominálnak a magyar rendszerben
A magyar adórendszer szerkezetét tekintve továbbra is meghatározó a járulékok szerepe:
a munkát terhelő elvonásokon belül a személyi jövedelemadó súlya mérsékeltebb, míg a munkavállalói és munkáltatói járulékok együttesen jelentős terhet képviselnek.
Ez a felépítés hozzájárul ahhoz, hogy az összesített adóék szintje az OECD-átlag felett alakul.
„A magyar modell egyik sajátossága, hogy az elvonás súlypontja nem az SZJA-ban, hanem a járulékokban jelenik meg. Ez elsősorban a nettó jövedelmekre és a foglalkoztatás költségeire van hatással” – mondta el Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Családi kedvezmények: érdemi hatás a terhelésre
A családi adókedvezmények érdemben mérséklik a gyerekes háztartások adóterhelését, így ezekben az esetekben a magyar rendszer a nemzetközi összevetésben kedvezőbb képet mutat.
Az OECD adatai szerint ugyanakkor általános tendencia, hogy a gyermekes és gyermektelen háztartások közötti különbség több országban csökken, ami a családtámogatási rendszerek átalakulására utal.
Régiós összevetés: felső középmezőny
A régiós összehasonlításban Magyarország adóéke közel áll a cseh szinthez, elmarad a szlovák és szlovén értékektől, ugyanakkor magasabb a lengyelnél, amely az egyik legalacsonyabb adóterhelést alkalmazza a térségben. Ez alapján a magyar adóterhelés a középmezőny felső részébe sorolható.
Gyermektelen munkavállalók esetében
Adóék alakulása a régióban (egyedülálló, gyermektelen, átlagbér, 2025):
| Ország | Adóék (százalék) |
| Szlovénia | 45,3 |
| Szlovákia | 42,7 |
| Magyarország | 41,2 |
| Csehország | 41,2 |
| Lengyelország | 35 |
Forrás: OECD Taxing Wages 2026, 2025.évi adatok
Családos háztartások esetében
A családi kedvezmények hatására a gyermekes háztartások esetében az adóterhelés jellemzően alacsonyabb, és a régiós különbségek is mérséklődnek.
Adóék alakulása a régióban (kétkeresős háztartás, 2 gyerek, átlagbér, 2025):
| Ország | Adóék (százalék) |
| Ausztria | ~40–41 |
| Magyarország | ~36 |
| Csehország | ~36 |
| Szlovákia | ~30-31 |
| Lengyelország | ~26–27 |
Forrás: OECD Taxing Wages, 2026, 2025,évi adatok (családos háztartások összehasonlítása)
A fenti adatok jól mutatják, hogy míg a gyermektelen munkavállalók esetében Magyarország az OECD-átlag felett helyezkedik el, addig a gyerekes háztartásoknál a különbség mérséklődik, és a hazai adóterhelés közelebb kerül a régiós átlaghoz.
„A munkát terhelő elvonások szerkezetének felülvizsgálata – különösen a járulékok és az adók aránya – kulcsszerepet játszhat a versenyképesség, a foglalkoztatás és a nettó jövedelmek alakulásában” – mondta el Bagdi Lajos.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
