Egy kis hiba az adózásban, és a NAV már kopogtat: amit a külföldi befektetések adójáról tudni kell

A közelgő szja-határidő miatt különösen fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal: egy kisebb hiba az adóbevallásban is komoly következményekkel járhat, hiszen a NAV egyre fejlettebb eszközökkel ellenőrzi az adatokat – figyelmeztet az Index. 

Egy kis hiba az adózásban, és a NAV már kopogtat: amit a külföldi befektetések adójáról tudni kell
Egy kis hiba az adózásban, és a NAV már kopogtat: amit a külföldi befektetések adójáról tudni kell  Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László 

A magyar adózás egyik alapelve, hogy a magyar adóilletőségű magánszemély a teljes világjövedelme után fizet adót. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen mindegy, melyik országban található a befektetés vagy melyik platformon keletkezik a bevétel, az adókötelezettség Magyarországon keletkezik. Sokan azt gondolják, hogy ha egy külföldi szolgáltató nem von le adót, akkor nincs teendőjük, pedig éppen ez az a pont, ahol a legtöbb hiba történik az adózás során. 

Az adózás felelőssége a befektetőnél van 

A külföldi szolgáltatók jellemzően nem minősülnek magyar értelemben vett kifizetőnek, ezért nem történik automatikus adólevonás, és az adóbevallás sem készül el helyettünk. Ez azt jelenti, hogy az adó megállapítása teljes mértékben a befektető feladata. A gyakorlatban ez magában foglalja a jövedelem típusának meghatározását, az adóalap kiszámítását, az adó mértékének megállapítását, majd az adó bevallását és befizetését. Különösen bonyolult lehet ez devizás ügyletek esetében, ahol az árfolyamváltozás is hatással van a fizetendő adóra. 

A külföldi befektetésekből származó jövedelmek adózása több kategóriába sorolható, és ezek között jelentős különbségek vannak. Az egyik legkedvezőbb forma az ellenőrzött tőkepiaci ügylet, ahol az adózás szempontjából előny, hogy a nyereségek és veszteségek összevonhatók, és csak a nettó eredmény után kell adót fizetni. Ebben az esetben általában 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a jövedelmet. 

Ha azonban egy ügylet nem felel meg ennek a kategóriának, akkor árfolyamnyereségként kell adózni, ami már kedvezőtlenebb lehet. 

Az osztalékból származó jövedelem szintén külön szabályok szerint adózik. A legtöbb esetben a forrásország már levon valamilyen mértékű adót, amelyet bizonyos feltételek mellett be lehet számítani a magyar adóba. Az adózás itt tehát nemcsak a magyar szabályoktól, hanem a nemzetközi egyezményektől is függ. 

Írta az origo.hu