Érkezhet az újabb koronavírus, nem is akárhonnan

Egy nemzetközi kutatócsoport azonosított egy kelet-afrikai denevér-koronavírust, amely képes emberi sejteket fertőzni. A Cardioderma cor coronavirus (CcCoV) KY43, röviden CcCoV-KY43 jelű koronavírus, noha kimutathatóan képes hozzákötődni egy receptorhoz az emberi tüdősejtek felszínén, a Kenyában végzett előzetes felmérések szerint még nem tört át a fajok közötti gáton, így egyelőre nem található meg az emberi népességben.

Ezúttal Afrikából érkezhet az új koronavírus?
Ezúttal Afrikából érkezhet az új koronavírus?
Fotó: RUSLANAS BARANAUSKAS/SCIENCE PHO / RBU

A kutatók nem „élő”, fertőzőképes teljes vírusrészecskékkel dolgoztak, hanem a génszekvenciák nyilvános adatbázisa, a Genbank alapján választották ki és szintetizálták meg különböző koronavírusok, köztük 27 eredetileg denevérekből izolált koronavírus tüskefehérjéjét, és ezeket tesztelték végig az emberi sejteken található koronavírus-receptorokhoz való kötőképességük szempontjából.

A koronavírus „fegyvere”: a tüskefehérje

  • A tüskefehérjék a koronavírusok, köztük a mindenki által jól ismert SARS-CoV-2 felszínén található vírusfehérjék, amelyek a gazdasejthez való kötődésben és sejt belsejébe való bejutásban játszanak kulcsszerepet.

A tanulmány, amely brit és kenyai szakemberek együttműködésével, jórészt az Egyesült Királyság Kutatási és Innovációs Alapjának Biotechnológia és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsa, valamint a kenyai kormányzat Nemzeti Kutatási Alapja támogatásával valósult meg, igazolta a CcCoV-KY43 kötődését az emberi CEACAM6 glikoproteinhez.

A Pirbright Institute, a Cambridge-i Egyetem, a KEMRI-Wellcome Trust Research Programme, a Yorki Egyetem és a Kenyai Nemzeti Múzeumok munkatársai által a Nature-ben publikált közlemény arról számol be, hogy az alfakoronavírusok több különféle receptort is használhatnak az emberi sejtekbe való bejutáshoz.

„Korábban az volt az általános vélekedés, hogy a legtöbb alfakoronavírus legfeljebb egy- vagy kétféle receptort használ a gazdasejtbe való belépésre, és az egyetlen különbség közöttük az, hogy melyik fajt tudják gazdaként hasznosítani – ismertette Dalan Bailey, a Pirbright Institute csoportvezetője. – Kutatásunk nyomán most már látjuk, hogy az alfakoronavírusok a receptorok jóval szélesebb repertoárjával rendelkeznek.”

„A vírusok tüskefehérjéje az a kulcs, amely a zárba, vagyis a gazdasejt receptorfehérjéjébe illeszkedve megnyitja a kaput a vírus előtt a gazdasejtbe való bejutáshoz – magyarázta Stephen Graham, a Cambridge-i Egyetem professzora, a vírus-gazdaszervezet kölcsönhatások szakértője. – Egy alfakoronavírus-receptort most azonosítottunk. A kihívás immár az, hogy megtaláljuk a többit.”

„Nem csak megtaláltunk egy új koronavírus-receptort az emberi sejteken azelőtt, hogy a vírus ténylegesen átkerült volna a humán népességbe, de ráadásul ezt úgy tettük, hogy a vírusnak csak egy alkotórészét, a tüskét használtuk, így nem volt szükségünk arra, hogy egy fertőzőképes kórokozót Európába importáljunk”

 – emelte ki Giulia Gallo, a virális glikoproteinek specialistája és a cikk vezető szerzője.

Írta az origo.hu