A Magyar Nemzetnek adott interjúban Szalai Piroska, az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának leendő alelnöke arról beszélt, hogy a magyar gazdaság állapotáról szóló baloldali állításokat nem támasztják alá a tények. Miközben az ellenzék romokról beszél, a foglalkoztatási, bér-, inflációs és megtakarítási adatok szerinte éppen azt mutatják, hogy Magyarország az elmúlt másfél évtizedben több területen is az európai élmezőny közelébe került. Szalai Piroska szerint a gazdaság állapotát legjobban a munkaerőpiac mutatja meg. Mint mondta, 2010-ben nagyjából 3,7 millió foglalkoztatott volt Magyarországon, ma viszont már mintegy 4,7 millió ember dolgozik. Ez egymilliós növekedést jelent. A politikus kiemelte: a 20–64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 81,1 százalék, ami megegyezik Németország mutatójával, és a hetedik legjobb eredmény Európában. A munkanélküliség ezzel szemben jóval az uniós átlag alatt van, a 4,4 százalékos magyar ráta a nyolcadik legalacsonyabb az Európai Unióban.
A gazdaság stabilitását a béremelkedés is mutatja
Szalai Piroska szerint a keresetek alakulása is cáfolja a baloldali válságnarratívát.
Felidézte: 2010-ben kétszázezer forint körül volt az átlagkereset, ma már meghaladja a hétszázezer forintot. Az infláció hatását levonva is közel megduplázódtak a keresetek.
A reálkeresetek 2010 és 2025 között mintegy 90 százalékkal emelkedtek, az utolsó négy évben pedig 24,5 százalékos növekedés történt.
Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024-ben Magyarország produkálta az Európai Unió harmadik legnagyobb reálkereset-növekedését.
Az inflációról szólva a leendő bizottsági alelnök azt mondta: a tények nem támasztják alá azokat az állításokat, amelyek szerint kezelhetetlenül magas lenne a magyar infláció. Emlékeztetett arra, hogy 2023 januárjában még 25,7 százalékos inflációt mértek, amely 2026 februárjára 1,4 százalékra csökkent.
Szalai Piroska szerint a kormányzati intézkedéseknek, köztük az árrésstopnak és a rezsicsökkentésnek fontos szerepük volt az infláció letörésében.
Kiemelte: az élelmiszer-infláció november óta negatív tartományban van, az Eurostat márciusi adatai szerint pedig Magyarországon volt a legalacsonyabb az élelmiszer-termékcsoport inflációja az Európai Unióban.
A rezsicsökkentés továbbra is komoly előnyt jelent a magyar családoknak. Szalai Piroska hangsúlyozta: az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a háztartási energia, ami évek óta hozzájárul ahhoz, hogy a családok nagyobb arányban tudjanak megtakarítani. A társadalmi mutatókban is javulást látni. Szalai Piroska szerint több mint 1,3 millió ember került ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatából, és jelentősen csökkent azok száma is, akik nem tudnának fedezni egy váratlan kiadást.
Írta az origo.hu
