Donald Trump újságíróknak elmondta, tájékoztatták az iráni béketerv pontjairól, és úgy vélte, Irán „kétségbeesetten meg akar egyezni”.
Az elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében mindazonáltal kérdésesnek nevezte a tervezet elfogadását, ugyanis szerinte „Teherán még nem fizetett meg eléggé azért, amit az utóbbi 47 évben az emberiség és a világ ellen művelt.”
A Taszním iráni hírügynökség közlése szerint az iráni béketerv az Irán környékén állomásozó amerikai katonák kivonásához és az iráni kikötők elleni amerikai blokád feloldásához kötné a békekötést, írja az MTI.
Teherán a héten – Pakisztán közvetítésével – egy másik béketervet is eljuttatott Washingtonhoz, ám azzal kapcsolatban Donald Trump elégedetlenségét fejezte ki.
Nem mindig van a helyzet magaslatán az amerikai hadsereg
Közben Eszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő bírálta az amerikai elnököt, aki egy floridai gyűlésen kalózokhoz hasonlította az iráni hajókat lefoglaló amerikai haditengerészeket.
„Ez nem pusztán nyelvbotlás, hanem nyílt beismerése a nemzetközi hajózási jog megsértésének” – szögezte le a szóvivő.
Donald Trump egy floridai gyűlésen „rendkívül jövedelmező üzletnek” nevezte az iráni hajók lefoglalását.
Elfoglaltuk a hajót, elvettük a rakományát, elvettük az olajat […] Kicsit olyanok vagyunk, mint valami kalózok
– tette hozzá.
Közben a TankerTrackers nevű, hajózási útvonalak nyomkövetésével foglalkozó internetes szolgáltatás arról számolt be, hogy egy iráni, 220 millió dollár értékű olajszállító hajónak sikerült megkerülnie az amerikai blokádot a térségben. A több mint 1,9 millió hordó olajat szállító jármű az X-en közzétett tájékoztatás szerint eljutott az indonéziai vizek közelébe.
A National Iranian Tanker Company (NITC) VLCC supertanker carrying over 1.9 million barrels (valued at nearly $220 million dollars) of crude oil has managed to evade the U.S. Navy and reach the Far East.
Her name is HUGE (9357183), and we last sighted her off Sri Lanka over a… pic.twitter.com/dBf7QzPVkB
— TankerTrackers.com, Inc. (@TankerTrackers) May 3, 2026
Az Egyesült Államok február 28-án, Izraellel közösen támadta meg Iránt. A cél az iráni katonai erők, nukleáris törekvések visszaszorítása és a térségben lévő tengeri útvonalak – különösen a Hormuzi-szoros környéke – biztonságának helyreállítása volt. Washington indoklása szerint a műveletek az iráni támogatású milíciák és a regionális fenyegetések elrettentését szolgálták, miközben Irán ezeket szuverenitása elleni támadásként értelmezte.
Washington április közepén vette blokád alá Irán kikötőit, ami jelentősen növelte a feszültséget a térségben, és bizonytalanná tette a globális energiaellátást. A Hormuzi-szoros lezárásáról szóló hírek általában az olajárra és az üzemanyaghiányra összpontosultak, de a válság ennél jóval szélesebb. A szoros blokádja a globális alumíniumipartól a műtrágya- és a műanyag-alapanyagok gyártásán át a gyógyszerellátásig szakít meg láncokat, aminek hatása a kenyér árától az autók áráig mindenben megjelenik.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök a sajtónak nyilatkozik, mielőtt felszállna az Air Force One-ra, amely Miamiba indul a floridai West Palm Beachben található Palm Beach nemzetközi repülőtéren, 2026. május 2-án. Fotó: Nathan Howard / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
