Lezárult a belső vizsgálat a jegybanknál, az eredmények pedig súlyos visszaélésekre utalnak. Az MNB új vezetése hétfőn bejelentette, hogy hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek, miután beigazolódni látszanak a Simor András korábbi elnök által megfogalmazott vádak.
Lezárult az a belső vizsgálat, amelyet Varga Mihály jegybankelnök rendelt el az MNB-ben, miután Simor András, a jegybank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában nyilvánosan elmesélte: 2023-ban azért kellett elhagynia az Erste Group bécsi felügyelőbizottságát, mert a nemzeti bank lényegében megzsarolta az Erste Bankot.
MNB-vizsgálat: megszólalt a jegybank
A vizsgálat eredménye valóban visszaélésekre enged következtetni, ezért a jegybank új vezetése feljelentést tett hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Az MNB emellett hangsúlyozta:
„A Magyar Nemzeti Banknak 2025. március 4-e óta új vezetése van, az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik. Az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnök került.”
A rendelkezésre álló dokumentumokat és információkat átadták az ügyben már eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodának.
Simor András megdöbbentő állításokat tett
Simor elmondása szerint Matolcsy György MNB-elnöksége idején, 2023 végén Jelasity Radovánt, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját behívták a jegybankba. Egy ablaktalan szobában, telefonja leadása után az egyik alelnök közölte vele: ameddig Simor az Erste bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben. Jelasity ezt elmondta Simornak.
„Lefordítottam magyarra, ezt én úgy hívom: zsarolás”
– fogalmazott Simor András.
Ennél azonban több is történt. Az MNB karácsony és újév között „szokatlan adatokat” kért az Erste Magyarországtól egy vizsgálat keretében. Amikor rákérdeztek, hogy mi indokolja ezt a szokatlan időpontban érkező megkeresést, az MNB-től annyi választ kaptak: „a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökeimnek, hogy ez az egész abbamaradjon.” Simor ezután mondott le a tisztségéről.
2023-ban három alelnöke volt a Nemzeti Banknak – Patai Mihály, Kandrács Csaba és Virág Barnabás –, Simor elmondása szerint egyikük lehetett az, aki a nyomást gyakorolta. Simor azt is hozzátette: az ilyen jellegű hivatali visszaélés akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Kandrács Csaba visszautasította Simor András állításait: közleményében azt írta, hogy az Erste Bankkal kiegyensúlyozott, korrekt szakmai kapcsolata volt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Varga Mihály már április végén jelezte: vizsgálat folyik
A jegybankelnök az április 28-i, kamatdöntést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre már megerősítette: vizsgálják a Simor által elmondottakat. Akkor azt nyilatkozta, reméli, hogy az ügy néhány napon belül lezárul, és arról tájékoztatást adnak. Az ígéret beváltott – a feljelentés meg is érkezett.
Írta az atv.hu
