Aggodalmát fejezte ki a Nemzeti Kulturális Alap jövője és szakmai függetlensége miatt a szervezet négy egykori vezetője. A Harsányi László, L. Simon László, Lőrinczy György és Török András által jegyzett állásfoglalás szerint az elmúlt hetek eseményei alapjaiban rendítették meg az NKA iránti közbizalmat, ezért radikális változtatásokra van szükség az intézménynél.
Négy egykori NKA-elnök és alelnök közös állásfoglalásban követel reformokat a Nemzeti Kulturális Alapnál, miután az elmúlt hetek botrányai súlyosan megrendítették a szervezet közbizalmát. Az állásfoglalást L. Simon László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa tette közzé hétfőn este a Facebook-oldalán.
Harsányi László, L. Simon László, Lőrinczy György és Török András – mind a négyen különböző kormányok idején vezették vagy segítették az NKA munkáját, és most először szólaltak fel együtt. A közös nevező: aggódnak a szervezet jövőjéért – nem alaptalanul.
Autonómiát a Nemzeti Kulturális Alap működésének
Az elmúlt hetekben a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos hírek komolyan beárnyékolták a szervezet megítélését.
„Kétségessé vált az NKA bizonyos döntéseinek szakmai megalapozottsága, valamint e döntéseknek a hatalomtól való függetlensége”
– áll a dokumentumban. A négy szerző ugyanakkor jelzi: nem kívánják elemezni a jelenlegi helyzetet, hanem inkább előre néznek.
A lényeg: szerintük az NKA még megmenthető, de csak ha komoly feltételek teljesülnek.
A négy szakember szerint a szervezet fennmaradása nem csupán szakmai kérdés, hanem a hazai kultúrafinanszírozás egyik legfőbb létkérdése. Ahhoz azonban, hogy az intézmény visszanyerje hitelét, szerintük elengedhetetlen az önállóság. Javaslatuk szerint a Nemzeti Kulturális Alap egyik fő biztosítéka az lenne, ha visszaállítanák az önálló elnöki státuszt, és a szervezet nem alárendeltként, hanem koordinatív partnerként működne együtt a minisztériummal.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a döntéseknek vissza kell kerülniük a szakmai kollégiumok kezébe.
„A Nemzeti Kulturális Alap a támogatásaira vonatkozó döntéseit pályázati rendszerben, a szakmai kollégiumokon keresztül hozza meg”
– olvasható a dokumentumban. A kurátorok kiválasztását pedig a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával, a szakmai szervezetek javaslatai alapján képzelik el.
Megzaboláznák a miniszteri keretet az NKA-n belül
A javaslatcsomag másik pontja a pénzügyi források elosztása. A volt vezetők szigorú korlátot szabnának a mindenkori szaktárca vezetőjének: azt javasolják, hogy az úgynevezett miniszteri keret ne haladhassa meg a teljes támogatási összeg 10 százalékát. Ez gátat szabna annak, hogy szakmai kontroll nélkül, egyedi döntések alapján vándoroljanak a milliárdok.
Emellett érdemesnek tartják felülvizsgálni azokat a pénzügyi szabályzókat is, amelyek jelenleg feleslegesen szűkítik a kultúrára fordítható forrásokat. A szakemberek zárásként jelezték: az új kormány megalakulása után elkerülhetetlen az NKA teljes szervezeti rendjének és ellenőrzési mechanizmusainak szakmai felülvizsgálata, hogy a szervezet újra a minőség garanciája lehessen.
Írta az atv.hu
