Közzétette a Feat nevű reklámügynökség azt a belső használatra készült interaktív adatbázist, amely a médiavásárló és reklámügynökségek pénzügyi adatait tartalmazza az elmúlt két évből.

Az adatbázis a 99 legnagyobb ügynökség, valamint 189 cég pénzügyi és foglalkoztatási adatait mutatja a hivatalos állami források (cégbírósági és NAV-adatok) alapján.

A grafikon rendkívül látványosan mutatja, hogyan telepedett rá a reklámszakmára a NER: A 99 ügynökség összesített árbevételének (566,5 milliárd forint) 44 százaléka, nyereségének (56,1 milliárd forint) 55 százaléka a Balásy Gyula-féle Lounge-csoport cégeinél csapódik le.

A 99 legnagyobb reklámügynökség árevétele 2024-ben

Feat

Ha ehhez hozzávesszük Várkonyi Andrea Whitedog Media nevű, főként Mészáros Lőrinc-érdekeltségek kommunikációját végző ügynökségét, valamint a turisztikai szektorban kvázi egyeduralkodó, Tiborcz Istvánhoz köthető Mediator Groupot, akkor látszik igazán, hogy mennyi közpénz folyt el ezen cégeken keresztül a tulajdonosok gazdagítására.

Együttesen a teljes árbevétel fele (280,4 milliárd forint – 49,5 százalék), a profit 62 százaléka (34,6 milliárd forint) fölött ez a három entitás rendelkezik.

Az állami reklámköltés Rogán Antal alatt, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) felállítása után nőtt meg drasztikusan: kezdetben évi 25 milliárd forint állt rendelkezésre az állami cégek és intézmények kommunikációjára, de ez csakhamar 75 milliárd forintra nőtt, és nem egyszer fordult elő olyan eset, hogy ezt a keretösszeget még meg is kellett emelni – és így lehet az, hogy míg korábban kiskereskedelmi és FMCG-cégek vezették a reklámköltési listát, a 2010-es évek végére magasan a Miniszterelnökség lett a leghangsúlyosabb reklámpiaci szereplő.

A 99 legnagyobb reklámügynökség nyeresége 2024-ben

Feat

A gazdaság lassulásával a piaci szereplők még inkább visszavettek a hirdetési aktivitásukból, így még inkább aránytalanná vált a szektor: a nem NER-közeli ügynökségek, ide értve a legnagyobb, nemzetközi hátterű csoportokat is, mint a Publicis vagy a WPP, csak álmodhattak akkora bevételről és nyereségről, amekkora Balásy, Várkonyi vagy Tiborcz érdekeltségeinek jutott.

https://hvg.hu/360/20260506_balasy-gyula-new-land-reklam-rendezvenyszervezes-piac-allami-penz

Reklámoktól a rendezvényszektorig

Kevés olyan iparág van, ahol a NER dominanciája ilyen élesen kirajzolódik. Balásynak ráadásul Rogán 2022-ben odadobta a teljes rendezvényszervezői szektort is, amelynek szereplői még kiheverni se tudták a Covid okozta zavarok miatti brutális veszteségeket az események tömeges elmaradása miatt.

Az állam ugyanis létrehozta a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséget, amely „bevált” receptet követett. Az NKOH 2018 óta kizárólag Balásyékkal szerződött a feladatok elvégzésére (ezt a folyamatot szerdán egy állami cég vezetője hitelesen le is írta, elég azt elolvasni), és így az állami cégek sem tehettek mást, mint leszerződtek a New Land Mediával és/vagy a Lounge Designnal.

Ugyanígy az állami rendezvények szervezőinek is kötelező volt a Lounge Eventen keresztül szervezni mindent. Sokat ugyan a Lounge nem adott hozzá, cserébe brutálisan megdrágított minden eseményt azzal, hogy a beszedte a maga közvetítői díját.

https://hvg.hu/kkv/20260505_balasy-cegek-korrupciokutato-kozpont

Ekkor még a korábbinál is több profitot nyelt be Balásy Gyula, hiszen a Lounge Event 2022 óta egymagában rendre 9 milliárd forint feletti nyereséget termelt, a szektor jól bejáratott cégei pedig legfeljebb alvállalkozói szerepkörben, jóval alacsonyabb díjért dolgozhattak ugyanazon projekteken, amelyeken a Lounge basáskodása nélkül is dolgoztak volna.

Nem volt valós verseny a reklámpiacon

Nem véletlen tehát, hogy Balásy pityogós interjúja után a reklámszakma egyként fakadt ki, hogy ennek a 10 éve tartó állapotnak meg kell szűnnie, és újra piacosítani kell a szakmát. Még az egyébként általában óvatosan fogalmazó Magyar Reklámszövetség is úgy fogalmazott közleményében: „nem helytállóak azok az állítások, hogy valós verseny zajlott a reklám- és médiapiacon az elmúlt időszakban”, a közbeszerzések terén pedig – Balásy állításaival ellentétben – semmilyen szakmai verseny nem volt, de nem is lehetett.

„Az állami kommunikációs költések utóbbi 5–10 évben sokszorosára felturbózott mértéke, az NKOH egyoldalú és kirekesztő tendereztetési gyakorlata, valamint a kapcsolódó közpénzek elköltésének módja jelentős piactorzító hatással járt a reklám- és médiaipar működésére” – írták.

Hozzátették, hogy „a közbeszerzési piacon kialakult dominancia – a kommunikációs szakma működésével össze nem egyeztethető módon – nem a nyílt, transzparens verseny és szakmai teljesítmény mentén szerveződött, bizonyos esetekben etikai és morális határokat is átlépett, mely túl azon, hogy állampolgárok széles körét vezette félre, jelentős károkat okozott az iparág szakmai alapú, versenypiaci szereplői számára”.

https://hvg.hu/kkv/20260505_balasy-gyula-new-land-lounge-92-milliard-osztalek