Miért ne lehetne szimbolikusan is jelezni, hogy sokfélék vagyunk a magyarságunkban? – Patakfalvi-Czirják Ágnes a székely zászló kitűzéséről az Országházra





hvg360: Miért ne lehetne szimbolikusan is jelezni, hogy sokfélék vagyunk a magyarságunkban? – Patakfalvi-Czirják Ágnes a székely zászló kitűzéséről az Országházra



























































Miért ne lehetne szimbolikusan is jelezni, hogy sokfélék vagyunk a magyarságunkban? – Patakfalvi-Czirják Ágnes a székely zászló kitűzéséről az Országházra

Tipikus politikai érdekeket szolgáló csatározásnak tartja az uniós és a székely zászló szembeállítását a szociológus, és reméli, hogy a határon túli kérdésben is végre lezárul az Orbán–Gyurcsány-megosztottság végtelennek tűnő korszaka. Patakfalvi-Czirják Ágnes arról is beszélt, miért bizalmatlan a határon túli közösség a Tisza-kormánnyal szemben, és hogyan lehet ezt meghaladni.

Kövér László 2013-ban kitűzette a Parlamentre a székely zászlót, majd egy évre rá levetette az EU-sat. Magyar Péter egyik első szimbolikus döntése az volt, hogy marad a székely, de újra kikerül az uniós lobogó. Mit jelképez ma a két zászló?

Magyarországon a székely zászló története valóban kapcsolódik Kövér László zászlócseréjéhez, és a 2013-as feszült helyzetben a felzászlózások kérdése folyamatosan a magyar állam és a határon túli közösségek közötti viszony újraértelmezését szolgálta. Úgy tűnt, a magyar állam végre nem koloncként kezeli a határon túli közösségeket, hanem „helyet csinál” számukra, és ígéretet kaptak arra, hogy változik az az otthontalanság és elárvultság, amit a saját országukban megéltek. A gesztust azóta is hála kíséri, bár a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben nemcsak a saját állampolgáraival, hanem a határon túli közösségekkel is cudarul bánt. Például a kárpátaljaiakkal, a Benes-dekrétumok kapcsán a felvidékiekkel, George Simion támogatása révén az erdélyiekkel.

De mára egyre kevésbé vitatott felvetés, hogy a határon túliak a magyar nemzet részeinek számítanak-e. Egyértelműen igen a válasz, még ha a szavazati jog kapcsán megoszlanak is a vélemények.

Magyar Péter szimbolikus politizálásából kitűnik, hogy a leendő miniszterelnök érti – és érzi – az elismerés iránti igényt, egyértelmű számára, hogy a határon túli magyar közösségek milyen hétköznapi problémákkal küzdenek, és mintha szerinte a magyar nemzethez tartozásuk nem lehetne pártpolitikai kérdés.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szimbólumok folyamatosan változnak és ugyanabban az időben is többféle jelentéssel bírnak. A székely zászló kapcsán ez a sokféleség a zászló megtervezésének pillanatától tetten érhető. 22 éve született ez a jelkép, a politikai aktivisták használták,  rendet akartak teremteni, ki akarták kigyomlálni azokat a jelentéseket, amelyek nem illettek az aktuális Székelyföldről és székelyekről szóló narratívába vagy koncepcióba. Kövér László kezdeményezése, vagy például a román szélsőségesek által feldúlt úzvölgyi temetőben való használata, a székelyföldi és magyarországi települések felzászlózása (felzászlóztatása) átalakították és konkrét ügyekhez kötötték a szimbólum jelentését, de ebben kezdeményező szerepe a székelyföldi közösségeknek aligha volt.

https://hvg.hu/itthon/20260430_tiz-evre-visszamenoleg-fogja-vizsgalni-a-tisza-kormany-a-kulhoni-tamogatasok-felhasznalasat

Szociológusként-antropológusként a nacionalizmus hétköznapi, popkulturális formáit kutatja. Székelyföldön, a Moldovai Köztársaságban és Törökországban végzett terepkutatásokat. A Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékén a Populáris zene és populizmus című nemzetközi összehasonlító kutatás egyik munkatársa volt. A székely zászló a politikától a hétköznapokig című, 2021-ben megjelent monográfiájában a 2004-ben alkotott székely zászló történetét tekinti át.

Mennyire volt megosztó Kövérék lépése?

Van, aki a magyar nacionalizmus újabb fejezetét látta benne, mások az etnicista törekvések megtestesülését kötik hozzá, Székelyföldön a saját szenvedéstörténetek bizonyítékaként tekintettek rá, sokan a nemzetállami elnyomás elleni aktív fellépésként értelmezik, és olyan is akad, akinek ez az élő határvédői hagyomány. A 2010-es évek közepéhez képest (amikor a székely ügy a figyelem középpontjába került) a magyarországi belpolitika egyre kevésbé követte a határon túli témákat, felerősödött viszont a külső fenyegetettséggel kapcsolatos narratíva (migránsok, Soros, Brüsszel, LMBTQ, ukránok), és a székely zászló is visszaszorult, mégpedig a személyes élettérbe: sporteseményeken, közösségi ünnepeken előkerültek a frissen mosott székely zászlók, de a közterek felzászlózása egyre ritkább lett.

Ennek fényében mi az üzenete, hogy Magyar Péter ragaszkodik a székely zászlóhoz?




Hozzászólások
















Írta a hvg.hu