Ha egy olyan emberre bízom a versenyképességnek a helyreállítását, akinek mondjuk egy kalapács van a kezében, akkor az mindent szögnek fog nézni és mindent jól be fog verni − kezdett összegzésbe az unió versenyképességi tévutasnak bizonyuló politikájáról Bóka János orszggyűlési képviselő, volt európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Fotó: Facebook/Bóka János
Így folytatta, az európai unióra bízni az európai versenyképesség növelését, az azt jelenti, hogy bele fogunk szaladni egy szabályozó megoldási modellbe. Az Európai Unió egy szabályozó hatóság. azt tudja, hogy mindent leszabályoz. Elvileg az unió lehetne egy redisztributív, egy újraosztó közösség is, de az unió költségvetésének az érdemi növelése az politikailag nem reális. Tehát abból kell kiindulni, hogy az európai nemzeti jövedelemnek körülbelül egy százalékát oszthatja újra az Európai Unió.
Ebből versenyképességet érdemben ösztönző programot nem lehet csinálni. Magyarul az uniónak marad a szabályozó funkciója. És voltak olyan elképzelések, ennek vannak hívei és talán részeredménye is, voltak olyan elképzelések, hogy majd az Európai Unió versenyképesre szabályozza magát úgy, hogy egyébként az egész világot szabályozza, és ezáltal relatíve válik az európai közösség.
Volt ilyen a mesterséges intelligenciával, GDPR, adatvédelmi szabályozás stb. Voltak ilyen elképzelések, hogy majd a széndioxid-kibocsátási kvóta is egy globális rendszerré válik, aminek az európai unió is része, tehát hogy leszabályozza az EU magát az uniót majd az egész világot, és akkor majd így versenyképesebbek leszünk.
Röviden összefoglalva
versenyképessé szabályozzuk magunkat és a világot. De ez az elmúlt években látványosan megdőlt,
hogy a GDPR és az AI szabályozás az Európai Uniót ebből a versenyből gyakorlatilag kizárta. De nem az történt, hogy Kína és az Egyesült Államok is átvette volna ezt a szabályozást, hanem az történt, hogy ők ezen a területen lendületesen mennek előre, mi pedig nem.
Írta az origo.hu
