Hivatalba lépett az új Országgyűlés, Magyar Péter letette a miniszterelnöki esküt, 5795 nap után nem Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét. A teljes átadás-átvétel még tart, ahhoz szükség lesz egy kis időre, hogy a Magyar-kormány fel is álljon, a tervük az, hogy gyorsan lezavarnák a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásait, és indulhat a munka, annak is a rendkívül sűrű első száz napja. Közben elég nagy állásinterjú-sorozatok folytak, hogy kik lehessenek a kormány tagjai, államtitkári szinten már voltak nagy igazolások, de ott a leginkább nehéz találni embereket, sőt, az igazságügyi poszton egy miniszterjelölt-csere is belefért még a hétbe.

Az elvárások hatalmasak, a munka nem lesz csekély. Igaz, mint a forintárfolyam négyéves csúcsa mutatja, bizalom bőven van az újak felé. Van, aki az átlagosnál is nehezebb helyzetben lesz, például Kapitány István, akinek a minisztériuma mellett az energetika legfontosabb állami cégei élére is új embereket kell találnia, vagy Orbán Anita, akinek Szijjártó Péter után kellene rendet tennie a külügyben. Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter már be is mutatta a csapatát és a legfőbb terveit. És persze az is fontos kérdés lesz, mennyire bátran vágnak majd bele olyan reformokba, amelyek nem hoznak egy választási ciklus alatt eredményt.

A Tisza képviselői a megbízólevelek átadásán a Parlamentben

Facebook / Tisza Párt

Készülnek a bankok is, hiszen nemcsak véget érhet a 16 éve tartó kormányzati harc ellenük, hanem az új kormány alatt kiderülhet, mennyi pénzt toltak eddig a megbillenő NER-cégekbe, vagy hogy kik az MBH valódi tulajdonosai. Vagy épp az önkormányzatok, ahol reménykednek abban, hogy több pénzt és több hatáskört hagy náluk az új kormány.

Tovább pörgött a NER utolsó botránya is, most is lehetett magyarázkodni a kulturális pénzek miatt, Mága Zoltán például egy teljesen életszerűtlen magyarázattal állt elő, amikor kiderítettük, hogy egy semmilyen referenciával nem rendelkező, hozzá köthető cég kapott 500 millió forintot. Magyar Péter mindenesetre megígérte, hogy a kormánya ki fogja vizsgálni az ügyet. És a Fidesz-kormányzás több furcsa ügye is vett még egy utolsó fordulatot: az Alkotmánybíróság elmeszelte az önkormányzatok szolidaritási adóját, Lázár Jánosék pedig lefújták a Pázmány Campus építésének pályázatát.

Hogy mennyire nehéz lesz az új kormány munkája, abba kaphattunk egy kis betekintést, amikor kijött az áprilisi államháztartási adat: négy hónap alatt összejött az éves hiánycél 91 százaléka, azaz Nagy Márton gyakorlatilag kiürítve adja át az államkasszát. Magyar Péter – még mielőtt kijött volna az áprilisi hiányadat – homályosan utalt egy válságköltségvetés lehetőségére, de nyilván idő kell még ahhoz, hogy pontosan lássák az ország új vezetői, mennyire rossz a kiinduló helyzet. Az Európai Bizottság pedig azt jelezte, hogy a visszatartott uniós pénzek 80-85 százalékát lehet a reális esélyekkel számolva visszahozni. Az idei költségvetést egyébként 24 alkalommal módosította az Orbán-kormány – mutattuk be.

A 2026-os központi költségvetés törvényjavaslata

MTI / Lakatos Péter

A héten megérkező összes többi gazdasági mutató viszont egészen jó. Az ipar szépen, 3,7 százalékkal nőtt márciusban, a kiskereskedelem pedig egy akkora, 8,2 százalékos kiugrást produkált, ami csak a Covid utáni kilábalással hasonlítható össze – igaz, itt a benzinkutak forgalmának 20 százalékos, fenntarthatónak semmiképp nem nevezhető növekedése húzta fel igazán a számot. Az infláció pedig gyorsult ugyan, de csak a még mindig teljesen vállalható 2,1 százalékos szintre. Németh Dávid, a K&H elemzője – aki most a HVG-nek adta az első interjúját, mióta tavaly ősszel egy elemzése után Orbán Viktor rátámadt a munkahelyére – arról beszélt: sokkszerű kiadásokba nem érdemes belevágni, a költségvetési folyamatokat viszont fenntartható pályára kell tenni.

Felejthetetlen pillanatokkal lettünk gazdagabbak, amikor Balásy Gyula, a NER kedvenc propagandagyárosa bement a Kontroll stúdiójába, és pityeregve elmondta, hogy a cégeit, valamint a magántőkealapokban lévő befektetési jegyeit átadja az államnak. Azt a 92 milliárd forintot, amennyi osztalékot 2017 óta kivett, ez persze nem érinti, és marad az övé a lebegő villa, valamint a hegybe vájt palota is, ahogy sok más jól jövedelmező üzletét is megtartja. De a sírós interjújában sem mondott minden részletben igazat: állításával szemben a cégei nem pusztán közzétették a propagandaplakátokat, hanem komplett kommunikációs stratégiákat alkottak. Állítása szerint akkor vette észre, hogy baj van, amikor a számláin a bank megállította a forgalmat – ez után megpróbált a Gránit Banknál reaktiválni egy régebben használt számlát, de azt pedig az amúgy Tiborcz Istvánhoz tartozó bank nem engedte. A vagyonkimenekítéssel kapcsolatban meg is indult a nyomozás.

Balásy Gyula a Kontroll stúdiójában

Youtube / Kontroll

Az is kiderült, hogy egy olyan cégét, amelynek még értéke is lenne, nem ajánlotta fel az államnak, ám a választás után megpróbálta rásózni leendő szomszédja, Simicska Lajos egykori üzlettársára, neki azonban nem kellett, így most a menedzsment veheti át. Ez volt az a cég, amellyel a fővárosi közművállalat kötött egy szerződést, de gyorsan fel is mondta azt. Fontos üzenet lesz, hogy a most következő kormány mit kezd a felajánlással – addig is megnéztük, mivel járhat egy ilyen nem mindennapi ajándékozás, jár-e a bűnbocsánat visszaadott vagyonért, mennyit ér valójában a felajánlás, és mi lesz a dolgozókkal.

A reklámszakembereket mindez nem hatotta meg, ők most inkább arról beszélnek, hogy Balásy megölte a versenyt és tönkretette a szakmát, de még a Fidesz-propaganda előző, 2018-ban kegyvesztetté vált plakátosa is beszólt. Egy állami cég vezetője is kitálalt arról, hogy mekkora túlárazás volt Balásyéknál, egy független reklámügynökség pedig bemutatta, miként ült rá a NER a teljes magyar reklámiparra. Érdeklődve nézhették az interjút Balásy alkalmazottai is, akik innen tudták meg, miért nem kaptak fizetést. Két cég bejelentette, hogy otthagyja Balásy cégeit, a Használtautó.hu már tervezte a búcsút, a Kifli.hu pedig nem akar kormányzati vagy állami tulajdonban lévő céggel dolgozni. Kiderült az is, amit eddig is sejthettünk, hogy a 100 leggazdagabb magyar 2024-es listáján Balásy volt az a rejtélyes B., akinek a teljes nevét nem lehetett leírni. A Korrupciókutató Központ bemutatta, miként jött össze 1135 milliárd forintnyi közbeszerzés, és mi is részleteztük, hogyan hizlalta az állam nagyra a cégcsoportot.

A hét képei: galériánk Balásy Gyula gyűlöletplakátjaiból

A képre kattintva galéria nyílik:

A Magyar Nemzeti Bank feljelentést tett, miután Simor András, a jegybank kettővel ezelőtti elnöke arról beszélt, hogy az MNB-ből nyomást gyakoroltak az Erstére az ő eltávolításáért, Matolcsy Györgyről pedig kiderült, hogy válik. De pörög tovább a jegybank alapítványának botránya is: most ott tartunk, hogy az alapítvány az MBH-nak köszönhetően nem ment csődbe, azonban az MBH-nak meglesz a maga baja mostanában, hiszen a nagytulajdonosa Mészáros Lőrinc.

Matolcsy Ádámnak és üzleti-baráti körének ügyletei zárt körül belül maradhattak volna, ha a Fidesz győzött volna április 12-én. De nem így történt. A vagyon visszaszerzése azonban jogilag nem lesz könnyű feladat.

Továbbra sem nagyon tisztult a kép az iráni háború kapcsán. Az amerikai politikusok folyamatosan állították, hogy érvényben van valamiféle tűzszünet, közben viszont csak lőtték egymást a felek. Az IMF már elkészítette a számítását, arról, hogy mennyire nagy inflációt és lassuló gazdasági növekedést hozna szerte a világon, ha elhúzódna az iráni háború.

Az iráni helyzeten jól keres Oroszország, de ez sem tudja megmenteni a düledező orosz gazdaságot. A makroadatokat kozmetikázzák és úgy sem szépek, az infláció nagy, Vlagyimir Putyin már egy tévéadásban játszotta el a felháborodottat.

A Kreml Oroszországban

AFP / Igor Ivanko

A globális politika egyik érdekes szereplője is lehetne a következő években Kevin Warsh, Donald Trump jelöltje a Federal Reserve élére. Warsh rendszerváltást ígér az amerikai jegybankban, de mivel a döntéseket nem egyedül hozza meg, nem lesz egyszerű dolga.

És persze nem maradhatott ki a nemzetközi hírekből a hantavírus sem, hiszen egy tengerjáró hajóra feljutott annak is a leghalálosabb változata. Aki még emlékszik 2020-2021-re, az ilyenkor joggal lesz kicsit ideges, de a szakértők igyekeznek mindenkit megnyugtatni, nagyon csekély az újabb komoly járvány esélye.

És szintén a tengerentúlról jött egy fontos céges hír: bedőlt az Egyesült Államok legolcsóbb és legnépszerűtlenebb légitársasága, a Spirit. A céget a saját utasai sem nagyon kedvelték, de sokan használták, mert annyira olcsón tudott működni. Aztán egyre több baj jött, az utolsó csepp a pohárban pedig az üzemanyagárak megugrása volt.

Spirit Airlines

AFP / NurPhoto / Ronaldo Silva

Ha a Spirit neve az európaiaknak nem is feltétlen mondott sokat, az üzenet mégis fontos. Egyre inkább elgondolkozhat ugyanis a világ azon, hogy mekkora jövője lehet az ultraalacsony áron minimális szolgáltatásokat kínáló üzleti modellnek.

Nyitókép: HVG / Lakos Gábor