Irán valószínűleg még hónapokig képes fenntartani a konfliktust, de egyre nagyobb gazdasági és katonai árat fizet érte. Az országot súlyosan gyengítik a nemzetközi szankciók, az infrastruktúrát ért támadások és az olajexport korlátozása. Ugyanakkor Teherán továbbra is jelentős rakéta- és drónkészletekkel rendelkezik, és képes aszimmetrikus hadviselésre a térségben. Amerikai hírszerzési becslések szerint Irán akár 90–120 napig is ellenállhat a jelenlegi nyomásnak, részben tartalékainak és illegális olajkereskedelmének köszönhetően.
A vezetés számára a háború politikai túlélést is jelenthet, ezért nem feltétlenül érdeke a gyors visszavonulás. A Hormuzi-szoros részleges blokádjával Irán jelentős nyomást tud gyakorolni a világgazdaságra és az olajpiacra. Ugyanakkor az iráni gazdaság már most súlyos válságban van: magas az infláció, nő a munkanélküliség, és sok ipari létesítmény megsérült.
Katonailag Irán meggyengült, különösen a haditengerészet és egyes rakétagyárak terén, de még mindig képes komoly károkat okozni ellenfeleinek. A legtöbb elemző szerint a konfliktus nem gyors győzelemmel, hanem egy hosszabb kimerítő háborúval vagy ideiglenes tűzszünetekkel folytatódhat.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a béke még távol van. Sem Irán, sem az ellenfelei nem mutatnak valódi hajlandóságot egy gyors politikai kompromisszumra. A konfliktust tovább nehezíti a kölcsönös bizalmatlanság, a regionális érdekellentétek és a nagyhatalmak befolyása. Bár időnként felmerülhetnek tűzszüneti tárgyalások, a tartós rendezéshez valószínűleg hosszabb diplomáciai folyamatra lenne szükség.
Írta a 146.hu
