Nem látja a realitását annak, hogy Magyarország a NATO tagjaként háborúba keveredjen Oroszországgal, mondta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfő délutáni meghallgatásán Ruszin-Szeni Romulusz honvédelmi miniszterjelölt, aki korábban a Magyar Honvédség vezérkari főnöke volt.
Egy szervezet életébe akkor kell beavatkozni, ha problémát jelez. Márpedig a Magyar Honvédség problémákat jelez, mondta a miniszterjelölti expozéjában, és lényegében megismételte azt, amit délelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottságában mondott.
A legnagyobb problémának két területet nevezett meg: a szövetségesek bizalmának megingását és a katonák megbecsültségének hiányát. A honvédségen belüli illetményfeszültségről, az infrastruktúra, valamint a védelmi ipar problémáiról beszélt. Ruszin-Szendi szerint az állami tulajdonú hadiipari cégeket olyan cégbe szervezték ki, amely tulajdonosai között nem szövetséges államok is megjelentek. A védelmi iparban szeretnének nagyobb állami tulajdonrészt, és jobban építeni a magyar kkv-kra. Felül fogják vizsgálni a privatizációt és az összes szerződést, amit az előző honvédelmi vezetés kötött. Nagyobb figyelmet fordítanak ezen felül a kibervédelemre is.
A Tisza Párt képviselője, Sopov Éva arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy hogyan állítaná helyre a NATO-szövetséges államok bizalmát a Magyar Honvédség iránt. Ruszin-Szendi szerint példaértékű munkát végeznek a magyar katonák a szövetségben, és ő azt tapasztalta, hogy a katonai bizalom továbbra is a helyén van. Szerinte politikai szinten szükséges helyreállítani a bizalmat, és az új kormánynak kell bizonyítania a NATO melletti elkötelezettséget és az ország szuverenitását. Meg kell szüntetni például azt, hogy orosz titkosszolgálati tisztek segítenek kijátszani az Oroszországgal szembeni szankciókat.
A fideszes Hegedűs Barbara arra volt kíváncsi, hogy mik az ország nemzetbiztonsági prioritásai a következő öt-tíz évben, és mi Magyarország mozgástere a nemzeti szuverenitás védelme és a NATO kötelezettségei között. Melyik élvez prioritást: a nemzeti szuverenitás vagy a NATO-tagság? – kérdezte a fideszes képviselő. A nemzetbiztonság helyzetéről nagy csak általánosságban beszélt Ruszin-Szendi, részletekbe nyílt ülésen nem kívánt belemenni. A szuverenitás védelme és a NATO iránti elkötelezettség között nem lát ellentétet a miniszterjelölt. A cél továbbra is az, hogy Magyarországnak legyen egy önálló, szuverén hadserege, de az ország védelmét csak egy katonai szövetségben tudják ellátni. A katonai matek és érdekek alapján nem látja realitását, hogy Magyarország a NATO tagjaként háborúba keveredjen Oroszországgal.
A tiszás Pászter Anett a hazai kibervédelmi rendszer állapotáról érdeklődött. Kocsis Máté pedig ehhez kapcsolódva azt kérdezte, hogy a kormányon belül kihez tartozik majd a kibervédelem. A Fidesz képviselője szerint nem jó, ha a kormányon belül megosztják ezt a fontos területet, és nem világos az eddigi megszólalásokból, hogy ki irányítja majd valójában.
Újra kell építeni a teljes digitális- és kiberrendszereket, hogy meg tudjuk védeni az országot, mondta Ruszin-Szendi, és tisztázta, hogy a kibervédelem a Belügyminisztériumhoz tartozik. A Magyar Honvédség és Honvédelmi Minisztérium nem kíván vezető szerepet a kibervédelemben, jelentette ki.
Mit tervez a katonai nemzetbiztonsággal? Lesznek-e átszervezések? – kérdezte Kocsis. Ruszin-Szendi szerint meg kell újítani ezt a szervezetet is az elmúlt évek botrányai után.
Minden hazaárulással kapcsolatos vádat visszautasítok
– válaszolta, amikor Kocsis Máté arról kérdezte, hogy volt-e kapcsolata a kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal. Felháborítónak nevezte Ruszin-Szendi, hogy a Fidesz ezzel vádolta a kampányban, és azt ígérte: meg fogja tenni az összes szükséges jogi lépést.
A Mi Hazánk képviselője, Apáti István tette fel a legtöbb kérdést: van-e más állampolgársága, Ruszin-Szendinek, hogyan fog működni a minisztérium közbeszerzése, milyen bérfejlesztést tervez. Megkérdezte, hogy a miniszterjelölt tervez-e önálló határőrséget, és ha nem, akkor ki fogja őrizni a déli határkerítést. Hajlandó-e a külföldi katonai misszió számait nyilvánosságra hozni? – tette fel a kérdést Apáti.
Három évbe telt, mire vissza tudok térni a magyar honvédelembe, és ezt a gyalázatot el tudjuk törölni, mondta a pár éve elindított honvédségi fiatalításái folyamatról, amelynek az egyik áldozata volt vezérkari főnökként.
Hogyan látja biztosítottnak az utánpótlást a honvédségben, kivizsgálják-e a kecskeméti repülőtérről ellopott katonai eszközöket? – sorolták a kérdéseket a tiszás képviselők.
Vezérkari főnökből honvédelmi miniszter
Az 53 éves Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy komoly katonai karrierrel és tapasztalatokkal a háta mögött lehet Magyarország új honvédelmi minisztere. Az aktív katonai évek és külföldi missziók után szerepet vállalt az előző kormányzatban: 2019 tavaszától Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára lett, és 2021 nyarán nevezték ki a Magyar Honvédség vezérkari főnökének. Alig két évvel később, 2023 áprilisában aztán váratlanul felmentették a posztjáról. A döntés okát akkor nem árulták el, de sokak szerint Ruszin-Szendi is annak a „fiatalításnak” lett az áldozata, amihez vezérkari főnökként addig ő maga is asszisztált.
A Tisza Párt 2025-ös évértékelő kongresszusán bukkant fel először Magyar Péterék oldalán. Már ekkor hosszan kritizálta azt, ahogy a kormányzat az előző években a honvédséget átalakította. Egy sor reformjavaslattal is előállt, amelyekkel szerinte rendbe lehetne rakni a hadsereget. A Tisza Párt honvédelmi szakértője lett, és április 12-én egyéni képviselői mandátummal jutott az Országgyűlésbe: a hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar 5) választókerületben győzte le a Fidesz regnáló képviselőjét, Bodó Sándort.
„A program világos: első helyen az állomány moráljának visszaállítása áll.
Mert a honvédelem alapja nem a kommunikáció, hanem az ember” – mondta a választás után, és mindenre kiterjedő vizsgálatot ígért a honvédségnél. A új honvédelmi miniszterről portrénkban bővebben is olvashatnak.
A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. Ha a szakbizottság támogatja a miniszter kinevezését, akkor a köztársasági elnök kedden ki is nevezi őket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterek az Országgyűlés kedd délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjét, és azzal alakul meg az új kormány.
Írta a telex.hu
