Tarr Zoltánt, a hamarosan felálló Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltjét a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában hallgatták meg hétfőn az Országgyűlésben. E testület tagjai hagyományosan a parlament nemzetiségi szószólói, ők kérdezték Tarrt a terveiről.

A leendő tárcavezető a Telex tudósítása szerint minden jelen lévő nemzetiség nyelvén köszöntötte a szószólókat, majd azt mondta, ennél többet is igyekszik megtanulni a nyelvekből. Arról beszélt, hogy szerinte az egyetértés alapvetően megvan az emberekben, a Fidesz-kormány azonban elvette tőlük, a fő kérdésnek pedig azt nevezte, hogyan lehet elkerülni, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson”.

Szerinte a nemzetiségekkel együtt kell kitalálniuk, hogy tudják azokat az „egymást elválasztó falakat lebontani”, amelyek a Fidesz 2014-2015-től folytatott xenofób politikája nyomán felépültek. Úgy látja, a nemzetiségieket ugyanúgy megilletik a jogok, mint a magyarokat, a szószólók pedig hídként szolgálnak az adott anyaországhoz. „Nem lehet a kisebbség szitokszó” – jelentette ki.

Felidézte Tarr a távozó építési és közlekedési miniszter, Lázár János romákra vonatkozó, vécépucolós kijelentését is, amely szerinte jól leírja, hogyan állt a Fidesz a nemzetiségekhez. Azt is megemlítette, hogy nem akar belemenni a nemzetiségi listák körüli „cirkuszok” témájába, a választási csalások és a nemzetiségeket érintő választási problémák helyzetét azonban megemlítette. Kiemelte, hogy a Fidesz a szószólókat is fel akarta használni a politikájához, s azt mondta, hogy ezeket az ügyeket is kivizsgálják.

Közölte, hogy felszámolják a Fidesz okozta törvénytelenségeket, amelyeknek a nemzetiségek látták kárát. Párbeszédet ígért a nemzetiségi szószólókkal és önkormányzatokkal, valamint az intézményeik autonómiájának visszaállítását és azok finanszírozását. Úgy akarják támogatni a nemzetiségi kultúrát, hogy legyen jövőképe, és a szószólók országaival való kapcsolatépítés módját is meg akarják találni – mondta.

Azt is elárulta, hogy a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár nevét pénteken jelentik majd be.

A meghallgatáson Aba-Horváth István roma szószóló azt mondta, nemzetiségének képviselete és megítélése ezer sebből vérzik, ő pedig kívülállónak érezte magát az elmúlt években. Úgy fogalmazott, megszenvedte, hogy gyámság alatt tartják, ami elvette tőlük a szakmaiságot és eredményességet. Felvetette azt is, hogy szörnyen érezte magát, amikor az Országgyűlés szombati alakuló ülésén a Mi Hazánk képviselői kivonultak a sükösdi a tamburás gyerekek előadásáról.

https://hvg.hu/itthon/20260510_magyar-peter-szerint-vallalhatatlan-amit-a-mi-hazank-csinalt-a-parlamentben

Tarr azt ígérte: vége annak, hogy a kormány beleszól mások életébe, nekik az a céljuk, hogy a közösségek saját maguk hozhassanak döntéseket. „Felnőttek vagyunk, autonómok vagyunk, integritásunk van, ezt mindenkiben tisztelni fogjuk” – jelentette ki.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló megköszönte Tarrnak az ukránokkal és Ukrajnával kapcsolatos gondolatait, majd arról beszélt, fájó volt látniuk, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok bokszzsákká váltak, az ukrán szó szitokszóvá vált. Emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után tömegesen érkeztek Magyarországra ukrajnai menekültek, ezért az ukrán nemzetiségi oktatás kérdése különösen érinti őket. Saját iskolaépületet, közösségi teret, templomot szeretnének. „Egy ilyen helyzetben, ahol nap mint nap halnak meg a rokonaink” – tette hozzá a Telex szerint a könnyeivel küzdve.

A beszámoló szerint a görög, az örmény és a szlovén szószóló is beszélt arról, hogy kaotikusan működött eddig a nemzetiségi helyzet, ezért örülnek Tarr elképzeléseinek. Megemlítették, hogy a támogatások politikai alapon mentek, „nem tudtuk sokszor, hogy miért annyi az annyi”. Erre a miniszterjelölt azt válaszolta, fel fogják tárni „az elmúlt időszak minden bűnét, gonoszságát, félrevezetését”,

a Bethlen Gábor Alapkezelő döntéseit például öt évre visszamenőleg kivizsgálják majd, mert sokszor kiderült, hogy nem létező vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.

A lengyel és a horvát szószóló, Tóthné Szegedi Iwona Jolán és Gugán János is azt reméli, hogy hamarosan visszaépülnek az anyaországukkal az elmúlt években megromlott magyarországi kapcsolatok.

Tarr a zárszavában azt mondta, a Tisza mostani rendszerváltása igyekszik kijavítani azt, amit az 1989–90-es rendszerváltás nem tett meg. Szerinte be kell vonni a nemzetiségi képviselőket akár más témákban is, hogy „a beszélgetések helyi szinten is értékesek is hasznosak legyenek”. Azt ígérte, az önkormányzatiság helyzetét rendbe hozzák.

A bizottság végül tíz igen szavazattal támogatta Tarr miniszteri kinevezését.