Az újonnan vizsgált szilikonszennyezés hátterében a metilsziloxán nevű vegyületcsoport áll. Ezek olyan, jellemzően vízlepergető tulajdonságú szilikonvegyületek, amelyeket előszeretettel használnak kozmetikumokban, ipari és háztartási termékekben, valamint különféle kenőanyagokban is. Bár az olyan környezeti ártalmakról, mint a mikroműanyagok vagy a PFAS vegyületek már sokat tudunk, ez a fajta kémiai terhelés eddig jóval kevesebb figyelmet kapott a tudományos munkák során.

Fotó: B. BOISSONNET / BSIP
A szilikonszennyezés fő forrása a közlekedés
A levegőben lebegő, nagy molekulájú részecskék több mint fele minden bizonnyal a járművek károsanyag-kibocsátásából származik. Ez a jelenség szorosan összefügg a motorolajokhoz adott speciális kenőanyagokkal. A motor működése közben a mozgó alkatrészek folyamatos kenést igényelnek, így kis mennyiségű motorolaj elkerülhetetlenül bejut a forró égéstérbe. Mivel a szóban forgó vegyületek kiválóan bírják a hőt, nem bomlanak le teljesen az égés során.
Ehelyett túlélik a magas hőmérsékletet, és a kipufogógázokkal együtt kijutnak a levegőbe.
A motorolaj okozta légszennyezés hatalmas területeket érint, messzire terjed, mivel a részecskék meglehetősen stabilak maradnak, és nem hígulnak fel könnyen a légkörben.
Városi és vidéki légszennyezés – mit mutatnak az adatok?
A hollandiai Utrechti Egyetem és a Groningeni Egyetem kutatói meglehetősen változatos környezetekben végeztek méréseket. A legnagyobb koncentrációt egy nyüzsgő városi régióban, a brazíliai São Paulóban mutatták ki, ahol köbméterenként 98 nanogrammot rögzítettek. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékeket a fás területeken, például egy litvániai erdőben mérték, ott csupán 0,9 nanogrammot találtak. Egy hollandiai vidéki faluban, Cabauw-ban pedig 2 nanogrammot mutatott a műszer. A vizsgálatokból kiderült, hogy ezek a mesterséges vegyületek a légköri szerves aeroszolok össztömegének 2-4,3 százalékát teszik ki. Ez a mennyiség több mint ezerszeresen felülmúlja a már jól ismert PFAS vegyületek légköri arányát – olvasható az Atmospheric Chemistry and Physics című szakfolyóiratban.
Írta az origo.hu