Alig ismert szennyezőanyag jelent meg a levegőben – nagy lehet a baj

Az újonnan vizsgált szilikonszennyezés hátterében a metilsziloxán nevű vegyületcsoport áll. Ezek olyan, jellemzően vízlepergető tulajdonságú szilikonvegyületek, amelyeket előszeretettel használnak kozmetikumokban, ipari és háztartási termékekben, valamint különféle kenőanyagokban is. Bár az olyan környezeti ártalmakról, mint a mikroműanyagok vagy a PFAS vegyületek már sokat tudunk, ez a fajta kémiai terhelés eddig jóval kevesebb figyelmet kapott a tudományos munkák során. 

A szilikonszennyezés az egészségre és a környezetre is ártalmas
A szilikonszennyezés az egészségre és a környezetre is ártalmas
Fotó: B. BOISSONNET / BSIP

A szilikonszennyezés fő forrása a közlekedés

A levegőben lebegő, nagy molekulájú részecskék több mint fele minden bizonnyal a járművek károsanyag-kibocsátásából származik. Ez a jelenség szorosan összefügg a motorolajokhoz adott speciális kenőanyagokkal. A motor működése közben a mozgó alkatrészek folyamatos kenést igényelnek, így kis mennyiségű motorolaj elkerülhetetlenül bejut a forró égéstérbe. Mivel a szóban forgó vegyületek kiválóan bírják a hőt, nem bomlanak le teljesen az égés során. 

Ehelyett túlélik a magas hőmérsékletet, és a kipufogógázokkal együtt kijutnak a levegőbe. 

A motorolaj okozta légszennyezés hatalmas területeket érint, messzire terjed, mivel a részecskék meglehetősen stabilak maradnak, és nem hígulnak fel könnyen a légkörben. 

Városi és vidéki légszennyezés – mit mutatnak az adatok?

A hollandiai Utrechti Egyetem és a Groningeni Egyetem kutatói meglehetősen változatos környezetekben végeztek méréseket. A legnagyobb koncentrációt egy nyüzsgő városi régióban, a brazíliai São Paulóban mutatták ki, ahol köbméterenként 98 nanogrammot rögzítettek. Ezzel szemben a legalacsonyabb értékeket a fás területeken, például egy litvániai erdőben mérték, ott csupán 0,9 nanogrammot találtak. Egy hollandiai vidéki faluban, Cabauw-ban pedig 2 nanogrammot mutatott a műszer. A vizsgálatokból kiderült, hogy ezek a mesterséges vegyületek a légköri szerves aeroszolok össztömegének 2-4,3 százalékát teszik ki. Ez a mennyiség több mint ezerszeresen felülmúlja a már jól ismert PFAS vegyületek légköri arányát – olvasható az Atmospheric Chemistry and Physics című szakfolyóiratban. 

Írta az origo.hu