Súlyos csapás érte Giorgia Meloni olasz miniszterelnök migrációs stratégiáját, miután Albánia egyértelművé tette: nem kívánja fenntartani a két ország közötti különleges menekültügyi egyezményt. Az olasz kormány korábban innovatív eszközként mutatta be a modellt, amelynek célja az illegális bevándorlók elrettentése, a csempészhálózatok felszámolása és az olasz ellátórendszer tehermentesítése volt – számolt be róla a Brussels Signal.
Összeegyeztethetetlen az uniós tagsággal
Igli Hasani albán külügyminiszter egy interjúban közölte, hogy országa nem szándékozik meghosszabbítani a 2030-ban lejáró megállapodást. A döntés hátterében Albánia európai uniós integrációja áll. Hasani kifejtette: országa várhatóan az évtized végére a blokk teljes jogú tagjává válik.
Az ilyen megállapodások folytatása így politikailag és jogilag is ellehetetlenül
– fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy uniós tagként már nem adhatnak otthont befogadó központoknak.
A Meloni és Edi Rama albán kormányfő által 2023 novemberében aláírt egyezmény értelmében az olasz hatóságok a tengeren elfogott migránsokat albán területen felépített létesítményekbe szállították. Itt olasz személyzet végezte a menedékkérelmek elbírálását, még az uniós területre lépés előtt.
Milliárdos költségek, elenyésző eredmények
A projekt pénzügyi mérlege és hatékonysága már a mostani bejelentés előtt is komoly vitákat váltott ki. Az olasz állam becslések szerint mintegy 1 milliárd eurót fektetett be a programba, fedezve az infrastruktúra kiépítését és a biztonsági költségeket.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a felépült két nagy központ eddig alig száz migránst fogadott be.
A kudarc egyik fő oka az olasz bíróságok ellenállása. Bár az Európai Bizottság korábban „innovatív megközelítésként” jellemezte a tervet, a gyakorlati megvalósítás folyamatos akadályokba ütközött.
Az uniós bővítés és a migrációs modell paradoxona
Brüsszel az utóbbi időben felgyorsította Albánia csatlakozási folyamatát, részben a Nyugat-Balkán stabilizálása, részben az orosz és kínai befolyás ellensúlyozása érdekében. Ez azonban egy feltűnő belső ellentmondást szül: az EU egyszerre fut két egymásnak ellentmondó cél után. Az olasz–albán megállapodás ugyanis csak addig működőképes, amíg Albánia kívül van az unión – a tengeren elfogott migránsokat azért lehet albán területre szállítani, mert az még nem tartozik az uniós jog hatálya alá, így szigorúbb eljárások alkalmazhatók, és az uniós alapjogi garanciák sem érvényesülnek automatikusan.
Ha azonban Albánia 2030 előtt valóban csatlakozik, a helyzet gyökeresen megváltozik: az ország uniós területté válik, a létesítmények elveszítik jogi alapjukat, a migránsokra pedig ugyanolyan védelmi szabályok vonatkoznak majd, mint az EU bármely más pontján.
Így paradox módon épp Brüsszel saját bővítési politikája számolhatja fel azt a modellt, amelyet az illegális migráció megállításának egyik legambiciózusabb kísérleteként tartanak számon.
Írta az origo.hu
