Ez a magyar megtakarítókra lefordítva azt jelenti: nem szerencsés minden pénzt hosszú futamidőre lekötni, még akkor sem, ha az adott állampapír, kötvény vagy befektetési alap ígéretesnek tűnik. Legalább néhány havi megélhetési tartalékot érdemes gyorsan hozzáférhető formában tartani. Ez különösen fontos olyan időszakban, amikor a forint árfolyama, az infláció, az energiaárak vagy a kamatkörnyezet gyorsan változhat.
A magyar gazdagok sem egyetlen eszközben gondolkodnak
A hazai középosztály megtakarításainál sokáig az állampapír volt az egyik legfontosabb befektetési forma. Ez érthető volt: kiszámítható, forintban elérhető, viszonylag egyszerű termék, amely magas inflációs környezetben vonzó hozamot kínált. Az MNB 2026-os megtakarítási jelentése szerint ugyanakkor 2025-ben az állampapírok veszítettek vonzerejükből, miközben a háztartások pénzügyi eszközeinek bővüléséhez a betétek, befektetési jegyek és külföldi eszközök vásárlása is hozzájárult.
Ez már közelebb áll ahhoz, ahogy a vagyonosabb befektetők gondolkodnak: nem egyetlen termékben keresik a megoldást, hanem több lábon állnak. Egy portfólióban megférhet egymás mellett a forintos állampapír, a pénzpiaci alap, a kötvényalap, a részvényalap, az eurós befektetés, sőt bizonyos esetekben az ingatlan vagy az arany is.
A kisebb-nagyobb megtakarításnál is érdemes különválasztani a pénzt a céloknak megfelelően:
| Cél | Jellemző eszköz |
|---|---|
| Vésztartalék | bankszámla, rövid lekötés, pénzpiaci alap |
| Biztonságos hozam | állampapír, rövid kötvényalap |
| Növekedési rész | részvényalap, ETF, vegyes alap |
| Spekuláció | csak kis arányban, tudatosan |
A milliárdosoknál ez még látványosabb. A GOBankingRates szerint a nagy vagyonú befektetők ritkán tartják minden pénzüket részvényekben; gyakran magáncégekben, ingatlanban, földben, saját vállalkozásokban vagy más reáleszközökben is jelentős pozíciójuk van. Magyarországon ez különösen igaz: a leggazdagabb magyarok vagyona jellemzően nem egyszerű értékpapírszámlákon áll, hanem vállalatokban, ipari, agrár-, pénzügyi, ingatlan- és kereskedelmi érdekeltségekben.
A 100 leggazdagabb magyar összvagyona 2025-ben 11 020 milliárd forintra nőtt, ami közel 2000 milliárd forintos éves bővülést jelentett. Ez is azt mutatja, hogy a legnagyobb vagyonok jelentős része vállalati és reáleszközökön keresztül gyarapodik, nem pusztán klasszikus lakossági megtakarítási termékekben.
Írta az origo.hu
