Tanács Zoltán egy hosszú bejegyzésben részletezte, hogy a kormány miért bontja fel a szerződést Krausz Ferenc alapítványával.
Magyar Péter a napokban bejelentette, hogy a kormány felbontja a Krausz Ferenc vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány többéves közfeladat-finanszírozási szerződését. A miniszterelnök döntésén számos fideszes képviselő felháborodott, köztük Gulyás Gergely frakcióvezető.
Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere szombaton a Facebook-oldalán, egy hosszú posztban hangsúlyozta ki, hogy a kabinet továbbra is támogatja a magyar tudományt, a kutatás-fejlesztést és az innovációt.
„A tudományt támogatni kell. De nem így”
– fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter közölte: az alapítvány számára a 2026 és 2031 közötti időszakra összesen 261,7 milliárd forintos támogatási keretet irányoztak elő, amely éves szinten átlagosan 40–50 milliárd forintnyi közpénz felhasználását jelentené.
Tanács Zoltán hangsúlyozta: a döntés nem azért születik, mert a kormány ne támogatná a magyar tudományt, hanem éppen azért, mert szerinte új, átláthatóbb és szakmailag egységesebb tudománypolitikai rendszerre van szükség.
Bejegyzésében arra is kitért, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordítása jelenleg a GDP mintegy 1,3 százalékát teszi ki, miközben az uniós átlag meghaladja a 2 százalékot, az európai élvonal országai pedig megközelítőleg 3 százalékos arányt érnek el.
A tárcavezető szerint a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb tudománypolitikai vállalása az lesz, hogy a K+F-ráfordításokat fokozatosan és kiszámítható módon növeljék. Célként jelölte meg, hogy a ciklus végére Magyarország érje el a GDP 2 százalékát kutatás-fejlesztési ráfordításban, a következő 8–10 évben pedig közelítse meg a 3 százalékos szintet.
Tanács Zoltán ugyanakkor azt írta: „pontosan ezért nem mindegy, hogyan használjuk fel a közpénzt”.
A miniszter szerint az Élvonal Alapítvány ügye nem a csúcskutatás szükségességéről szól, hanem arról, hogy elfogadható-e „egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz kiszervezni”.
Hozzátette: a konstrukcióval kapcsolatban a kormány álláspontja egyértelműen „nem”.
A bejegyzés szerint az Élvonal program céljai között szerepel 75 tudásközpont, illetve kutatócsoport létrehozása 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how és 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés, továbbá 15 spin-off vállalkozás létrehozása, valamint egy új Élvonal Központ felépítése Budapesten.
Tanács Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „ez már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”.
A miniszter szerint a problémát nem az jelenti, hogy az alapítvány céljai között vannak támogatható elemek, hanem az, hogy a konstrukció „a magyar felsőoktatás KEKVA-modelljénél már megismert logikára épül”, amelyben közvagyont és közfeladatot szerveznek ki alapítványi formába hosszú távú szerződésekkel és korlátozott demokratikus kontroll mellett.
A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar kutatói világ jelenleg kiszámíthatóságra, bizalomra és egységes tudománypolitikai stratégiára vár. A kutatók jelentős része alacsony bérekkel, bizonytalan pályaképpel és nemzetközi összehasonlításban gyenge intézményi támogatással dolgozik – írta.
„A fiatal kutatók számára sokszor nem az a kérdés, hogy melyik magyar intézetben vagy egyetemen folytassák a munkát, hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán itthon maradniuk”
– fogalmazott.
Tanács Zoltán szerint a megoldást egy új, átlátható és versenyalapú tudományfinanszírozási rendszer jelentheti, amelyben a források szakmailag ellenőrizhető módon jutnak el a kutatókhoz, az egyetemekhez, a Magyar Tudományos Akadémiához, a kutatóintézetekhez és a fiatal tehetségekhez.
A miniszter közölte azt is: a tehetséggondozást országos rendszerré kell szervezni, a kutatói életpályát pedig tisztességes bérekkel, kiszámítható előmenetellel és nemzetközileg versenyképes pályázati lehetőségekkel kell vonzóbbá tenni.
Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas tudományos teljesítménye előtt „tisztelettel kell állnunk”, és elismeréssel szólt az Élvonal kuratóriumának nemzetközileg elismert tagjairól is.
Ugyanakkor úgy fogalmazott: „egy demokratikus államban a tudományos kiválóság sem jelenthet felhatalmazást arra, hogy több százmilliárd forintnyi közpénz felhasználása tartósan kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás és elszámoltathatóság keretei közül”.
A miniszter szerint „a tudomány szabadsága nem azonos az ellenőrizhetetlenséggel”, az autonómia pedig nem jelenthet korlátlan rendelkezést a közpénzek felett.
Tanács Zoltán közölte: a hazai tudomány jövőjéről szóló egyeztetéseket már megkezdte, hamarosan tárgyal a Magyar Tudományos Akadémia új elnökével, Pósfai Mihállyal, illetve a jövő héten a kutatóhálózat főigazgatóival és tudományos érdekképviseleti szervezetekkel folytat egyeztetéseket, a közeljövőben pedig az Élvonal Alapítvány képviselőivel is találkozni kíván.
Írta az atv.hu
