Hegedűs Zsolt: ezt az állapotot örökölték a leköszönő kormánytól.
Az egészségügyi miniszter a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara májusi, több mint 60 oldalas helyzetértékelő dokumentumának megállapításainak részleteit osztotta meg. Mint közölte, ennek alapján több mint tízezer szakdolgozó és harmincezer ápoló hiányzik a rendszerből.
Hozzátette, a szakdolgozók közül 25 ezren már 58 év felettiek, így néhány éven belül még nagyobb tömegek eshetnek ki, az egészségügyben dolgozók pedig havi átlag 220-240 órát dolgoznak.
„Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás” – tette hozzá Hegedűs, kiemelve, hogy a legkritikusabb területek között a felnőttápolás, az aneszteziológia, az intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika szerepel:
„Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe” – írta.
A műtőkben is hasonló a probléma
Az egészségügyi miniszter kiemelte, hiába van orvos, ha nincs elég műtős asszisztens, szakasszisztens, szakdolgozó – emiatt a tervezett és az akut beavatkozások is veszélybe kerülhetnek. Ez a várólisták növekedését és a betegellátás további romlását hozhatja magával. Hegedűs szerint a járóbeteg ellátásban hasonlóan aggasztó a helyzet.
„Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat. Alapjában sérül már a betegbiztonság – ki kell mondani” – fogalmazott.
Megoldásként a bérrendezést, a megbecsülést és a reális minimumfeltételeket említette. Szerinte Pintér Sándor ígérete ellenére fel sem mérte, és fel sem tudta mérni, mit vállal, amikor átvette az egészségügy irányítását.
Hegedűs Zsolt közölte, jövő héten az önálló egészségügyi minisztériumban ül le egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, hogy elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljanak.
Írta az atv.hu
