Rusvai Miklós elmondta: a hantavírusokat Romániában és Magyarországon is észlelték, azonban ezek nem az andoki változathoz tartoznak, amely Dél-Amerikában komoly halálozással járó járványokat okozott. Az európai és ázsiai vírusváltozatokat főként erdei rágcsálók terjesztik, és időről időre erdészek, erdőmunkások vagy kirándulók fertőződhetnek meg.
A fertőzés tünetei többnyire influenzaszerűek: fejfájás, magas láz, rossz közérzet és fáradtság jelentkezhet. Súlyosabb esetekben azonban vesekárosodást is okozhat a vírus, akár dialízisre is szükség lehet. Rusvai szerint ez jelentős különbség az andoki változathoz képest, amely elsősorban a tüdőt támadja meg, súlyos tüdőgyulladást és keringési elégtelenséget idézhet elő.
A virológus hangsúlyozta, hogy a Magyarországon jelen lévő változat szinte egyáltalán nem terjed emberről emberre, míg a dél-amerikai variáns szoros kontaktus esetén cseppfertőzéssel is átadható lehet.
Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy a legtöbb fertőzött észre sem veszi a betegséget, sokan orvoshoz sem fordulnak. Specifikus vírusellenes kezelés nincs, az orvosok tüneti terápiával próbálják segíteni a betegeket addig, amíg az immunrendszer le nem győzi a fertőzést.
Az egészségügyi miniszter Facebook-posztban hűtötte le a kedélyeket és felhívta a figyelmet, a hantavírussal kapcsolatban bár fontos a tájékozottság, de nincs ok pánikra. Ez nem „COVID 2.0” – írta Hegedűs Zsolt. Elmagyarázta, a Covid-19 könnyen terjedhet emberről emberre cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszol útján, akár tünetmentes személyről is. A hantavírusok többsége ezzel szemben nem emberről emberre, hanem elsődlegesen rágcsálóeredetű, azaz állatról emberre terjedő fertőzésként jelenik meg. Az emberről emberre terjedni képes Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed. Hozzátette, a jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány legyen.
Hantavírus-fertőzés egy holland hajón
Granadilla de Abona, 2026. május 11. Ellátmányt rakodnak a Hondius holland óceánjáró fedélzetére a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Granadilla de Abona városának teherkikötőjében 2026. május 11-én. Egy francia és egy amerikai állampolgár hantavírus-tesztje is pozitív lett azok közül az utasok közül, akiket az előző napon evakuáltak a Tenerifénél kikötött Hondius óceánjáróról. Május elején három utas egy holland házaspár és egy német állampolgár elhunyt az Atlanti-óceánon közlekedő kirándulóhajón, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hantavírus-fertőzésben. MTI/EPA/EFE/Ramon De La Rocha
Fotó: Ramon De La Rocha
Az interjúban szóba került az Ebola-járvány is. A virológus emlékeztetett: a legutóbbi nagy afrikai Ebola-járvány 2012 és 2014 között zajlott. Most ismét egy újabb hullám alakult ki, azonban ezúttal nem az a vírusváltozat terjed, amely ellen korábban vakcinát fejlesztettek. Rusvai szerint a mostani járványt egy másik Ebola-variáns okozza, amely ellen a korábbi oltás csak korlátozottan hatékony. Hozzátette: kísérleti gyógyszereket is alkalmaznak, ezek azonban legfeljebb javíthatják a betegek túlélési esélyeit, de nem jelentenek biztos megoldást.
A szakember szerint az Ebola megfékezésének legfontosabb eszköze továbbra is a fertőzési láncok megszakítása és a szoros kontaktusok korlátozása. Kiemelte, hogy Közép-Afrikában a hagyományos temetkezési szokások – például a halott megérintése vagy megcsókolása – jelentősen hozzájárulnak a vírus terjedéséhez.
Nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki tegnap az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában megjelent Ebola-járvány miatt.
Az afrikai járványügyi központ több mint 300 fertőzést és 88 halálesetet regisztrált eddig – számolt be az MTI. A hatóság szombaton bejelentette, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört Ebola-járványban 13 páciensnél azonosították a ritka, Bundibugyo-variánst, amely ellen a WHO-nak jelenleg nincs jóváhagyott vakcinája. A WHO vasárnapi összesítése alapján a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományában nyolc laboratóriumban megerősített esetet, 246 gyanús fertőzést és 80 feltételezett halálesetet jelentettek. A fővárosban, Kinshasában is azonosítottak egy igazolt esetet, míg Ugandában, Kampalában két, Kongóból behurcolt fertőzést regisztráltak. Ez utóbbiak között a hatóságok szerint nincs közvetlen járványügyi kapcsolat. A WHO szerint a fertőzöttek magas aránya, a gyorsan növekvő esetszám és a több egészségügyi körzetre, illetve országhatáron túlra is átterjedő fertőzés arra utal, hogy a járvány a jelenleg ismertnél jóval kiterjedtebb lehet.
A helyzetet tovább súlyosbítja az instabil biztonsági környezet, a humanitárius válság, a jelentős lakossági mozgás és a térség gyenge egészségügyi infrastruktúrája. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet nagyszabású beavatkozás előkészítéséről számolt be Ituri tartományban. Trish Newport, a szervezet sürgősségi programjának vezetője rendkívül aggasztónak nevezte a rövid idő alatt regisztrált eset- és halálozásszámot, valamint a fertőzés több egészségügyi zónára és Ugandára való átterjedését. A WHO kiemelte, hogy a Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy célzott kezelés, szemben a gyakoribb Zaire-törzzsel, amely ellen már rendelkezésre áll oltóanyag. Az amerikai NIH egészségügyi intézet adatai szerint ugyanakkor a Bundibugyo-változat halálozási aránya – mintegy 37 százalék – alacsonyabb lehet, mint a Zaire-törzsé, amely kezelés nélkül akár 90 százalékos halálozással is járhat. Az ebola vérzéses lázat okozó, rendkívül fertőző betegség, amely testnedvekkel és közvetlen fizikai érintkezéssel terjed. A 2014-2015-ös nyugat-afrikai Ebola-járványban több mint 11 ezren haltak meg.
A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
Reggeli gyors/interjú Rusvai Miklóssal
2026.05.18., hétfő, 6.50
Riporter: Szénási Sándor
Írta a klubradio.hu
