Vasárnap dróncsapás következtében tűz ütött ki az Egyesült Arab Emírségek egyetlen atomerőművének közelében, amit a hatóságok „provokatív terrortámadásnak” minősítettek. Ugyan hivatalosan senkit sem vádoltak meg a támadással, az incidens miatt újabb eszkaláció várható a Közel-Keleten, amely elodázhatja az iráni háború lezárását is.
A támadással kapcsolatban Tárik Meszár Közel-Kelet szakértőt kérdeztük, aki először részletezte, hogy a Baraka atomerőmű egyedülálló létesítmény az arab világban, amelyet mindössze hat éve helyeztek üzembe. Dél-koreai segítséggel körülbelül 20 milliárd dollár elköltésével épült meg a négy reaktorból álló erőmű, amely mintegy 5600 Megawatt kapacitással bír, ez pedig többszöröse a paksiénak. A létesítmény különösen fontos az Egyesült Arab Emírségek számára, mivel az ország energiaellátásának 25 százalékát adja.
Nem harcol, mégis rosszul jár gazdaságilag
Az Egyesült Arab Emírségek évtizedek óta a közel-keleti üzleti élet szereplői számára biztonságos országnak számít, ezt az imázst teszi most próbára az iráni háború. A Hormuzi-szoros lezárása ugyanis a felére csökkentette a kőolaj- és földgázexportot. A turizmust is súlyosan érinti a kialakult helyzet (ez adja az ország GDP-jének több mint 12 százalékát), február 28. óta több mint 70 tervezett eseményt halasztottak el vagy mondtak le.
A Moody’s adatai szerint a dubaji szállodák kihasználtsága 80 százalékról mintegy 20 százalékra esett vissza, és az elemzők úgy vélik, hogy ez az arány a következő negyedévben akár 10 százalékra csökkenhet. A Burdzs Al-Arab és más ikonikus szállodák emiatt ideiglenesen bezártak. Az Emirates légitársaság még május 4-én jelentette be, hogy újraindítja járatai, miközben aznap Irán újabb drón- és rakétatámadásokat indított a térségben.
Az Egyesült Arab Emírségek ugyanakkor igyekszik alkalmazkodni a helyzethez: kilépett az OPEC-ből, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéből, hogy hosszabb távon növelhesse termelését, valamint megkezdte egy második csővezeték építését a Hormuzi-szorostól független olajexport megindítása érdekében.
Hatalmas a nukleáris kockázat
Ugyanakkor az atomerőművek elleni támadások különösen aggasztóak, mivel a biztonsági rendszerek sérülése esetén radioaktív anyagok kerülhetnek a levegőbe, nemcsak az érintett ország, hanem a szomszédos államok felett is. A cézium−137 izotóp elszabadulása az ivóvízkészleteket, a termőföldeket és a halgazdaságokat is évtizedekre tönkreteheti. Rövid távon akut betegséget okozhat, hosszú távon pedig növeli a rák, különösen a pajzsmirigyrák és a leukémia kockázatát.
Energetikai szempontból ha kiesne a Baraka atomerőmű, akkor az Egyesült Arab Emírségek a megújuló energiaforrások felé fordulna. A kiesés ellenére az áramellátást meg tudnák oldani, viszont egy nukleáris katasztrófa esetén a sugárzás és a vízszennyeződés veszélye lenne a legnagyobb. Tárik Meszár megjegyezte, hogy ha az ország energiamixét vesszük figyelembe, akkor nagyobb eséllyel állnának át a fosszilis energiahordozókra, mint a megújulókra.
Irán egyetlen működő atomerőműve, a buseri létesítmény szintén támadások célpontja volt a konfliktusban. Esetleges megrongálódása a teljes Perzsa-öböl vizét szennyezhetné be, az Öböl-menti országokban pedig alig van talajvíz, és a háztartások tengervizet fogyasztanak, miután lepárlással eltávolították belőlük a sót.
Visszatérve az Egyesült Arab Emírségekre: nukleáris programjuk lényegesen eltér Iránétól, mivel Abu Dhabi az Egyesült Államokkal kötött, úgynevezett 123-as megállapodás keretében lemondott az urándúsításról és a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozásáról. Izraelről pedig már régóta feltételezik, hogy rendelkezik nukleáris fegyverrel, de ezt az információt a zsidó állam nem erősítette meg és nem is cáfolta.
Van az a pont, amikor már a környező országok is beavatkoznak a konfliktusba
Tárik Meszár megjegyezte, hogy Abu Dhabi terrortámadásnak minősítette az akciót, amelyért ugyan Irán sem vállalta a felelősséget, de feltételezhető, hogy az Irak területén működő milíciák hajtották végre a támadást. A folyamatos légicsapások miatt az Öböl-menti országok ezért fenntartják a katonai válaszadás lehetőségét, mert a szakértő szerint van az a pont, amikor muszáj lesz beszállniuk a konfliktusba, különösen ha olyan létesítményeket ér támadás, mint egy atomerőmű vagy a sótalanító berendezések.
Katonai potenciál szempontjából elsősorban Szaúd-Arábia rendelkezik a legjelentősebb haderővel, de Rijád és a többi ország igyekszik kimaradni a konfliktusból. Bár Tárik Meszár hangsúlyozta, hogy meglepőnek tartja azt a fordulatot, hogy Donald Trump elhalasztotta az Irán ellen tervezett következő nagyobb hadműveletet, viszont úgy véli, ennek a döntésnek a hátterében állhatnak gazdasági és diplomáciai okok egyaránt, ugyanakkor a pontos háttéralkuk nem ismertek. A szakértő kiemelte azt is, hogy az Öböl-menti országok gazdasága az olajexportra és a turizmusra épül, a Hormuzi-szoros blokádja miatt viszont alaposan megsínylik ezt a helyzetet.
Ezek nagyon sebezhető országok, függenek bizonyos gazdasági ágazatoktól, de azért még rendelkeznek elegendő tartalékkal
− fogalmazott Tárik Meszár. Hozzátette, hogy az Öböl-menti államok többsége azonos álláspontot képvisel az iráni konfliktusban, vagyis ha nem muszáj, katonailag nem akarnak beavatkozni, annak ellenére, hogy többségük Amerika-barát és Irán-ellenes. Emellett Irak a kormányalakítás időszakában ígéretet tett arra, hogy lefegyverzi a milíciákat, de dolgukat nem könnyíti meg, hogy egyszerre függnek az Egyesült Államoktól és Irántól is.
Szaúd-Arábia viszont már korábban közölte, hogy több drónt is megsemmisítettek az elmúlt napokban, amelyek az iraki légtér felől érkeztek, ezért akár Irakban is beavatkoznának a milíciákkal szemben, de a nyílt konfrontációt nem vállalnák Teherán ellen.
Nem látni a fényt az alagút végén
Az iráni háborúval kapcsolatban Tárik Meszár jelezte, hogy Irán és az Egyesült Államok álláspontja nem közeledik egymáshoz, előbbi a gazdasági szankciók és a befagyasztott vagyonok feloldását, az iráni kikötők amerikai blokádját és jóvátétel fizetését követelik, amelyek közül különösen az utóbbi elfogadhatatlan Washington számára. A politikusi nyilatkozatok egymással ellentmondóak a szakértő szerint, ráadásul Donald Trumpnak nem mindegy, hogyan kerül ki ebből a konfliktusból, mert novemberben jönnek a félidős választások, és egy politikai-katonai kudarccal nem akar a választók elé állni.
Ráadásul a konfliktusban Izrael szerepe kulcsfontosságú, amely a háború kezdetén azonnal támogatásáról biztosította az amerikai elnököt, és mivel Benjamin Netanjahu tarthatatlannak érezte a helyzetet, ezért nem okozott nagy dilemmát számára, hogy a zsidó állam részt vegyen-e a háborúban.
(Borítókép: A Baraka nukleáris erőmű. Fotó: Wikipédia)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
