Bochkor Gábor közel négy évtizeden át dohányzott, ám hatvanéves korát átlépve úgy érezte, ideje változtatni az életén. Mint kiderült, tavaly novemberben szakértő segítségével szokott le a cigarettáról, és azóta már nyolc hónapja nem gyújtott rá. A témáról az Optima Zóna legutóbbi adásában beszélt Till Attiláéknak, ahol őszintén mesélt arról is, milyen személyes élmények vezettek a döntéséhez. Elárulta, hog édesapja korai halála mély nyomot hagyott benne.
„56 éves volt, tehát ha belegondolsz, én ma idősebb vagyok, mint amennyi apám volt. Én akkor voltam 24. Szívinfarktusban halt meg, ráadásul én találtam meg. Ez nagyon-nagyon beléd ég… Persze, hogy összefüggésbe hoztam a dohányzással, csak ne felejtsük el, hogy amikor ő élt, mondjuk a hetvenes, nyolcvanas években, nem voltak ezek a javasolt orvosi vizsgálatok, még vérnyomásmérés sem volt nagyon. Én arra emlékszem, hogy apukám orvosnál akkor volt, amikor üzemorvoshoz ment egyszer egy évben, vagy amikor kiküldetés előtt ki kellett magát vizsgáltatnia” – emlékezett vissza Bochkor.
Mint mondta, akkoriban nem voltak rendszeres szűrővizsgálatok, vérnyomásmérés vagy koleszterinszint-ellenőrzések. Édesapja gyakorlatilag csak az éves üzemorvosi vizsgálatok alkalmával találkozott orvossal, így a lehetséges problémák időben történő felismerése és kezelése is elmaradt.
Magyarán apukámnál semmi előjele nem volt. Ő nem ivott egyáltalán, egy picit talán túlsúlyos volt, de nem vészesen, viszont a cigarettával a halála igenis összefüggésbe volt hozható
– idézte a Blikk a rádiós műsorvezetőt.
Bochkor arról is beszélt, hogy fiatal korában a dohányzás teljesen elfogadott, sőt kifejezetten „menő dolognak” számított. A filmek, reklámok és a társadalmi szokások mind hozzájárultak ahhoz, hogy korán rászokjon.
A dohányzás maga szalonképes, sőt, trendi volt. Azért ne felejtsük el, hogy ha Alain Delon egy filmjelenetben rágyújtott, az szexi volt. Tehát kimondottan menő volt…
– mondta, majd felidézte azt is, hogy gyerekkorában szinte minden családi összejövetelen természetes volt a cigarettázás: a vendégek számára külön kínálós cigarettásdobozokat tartottak az asztalon, és senki sem lepődött meg azon, ha valaki a nappaliban gyújtott rá. „Hogy dohányoztak családokban, ez ma már annyira furcsának tűnik, de a legnormálisabb dolog volt a világon. Én így nőttem fel” – tette hozzá.
Írta az index.hu
